Kemény, sötét, barna és az oroszoktól van - mi az? Kalandos múltra tekint vissza nemzetünk legkedveltebb finomsága

A Szovjetunióról mi magyarok nem éppen a legkellemesebb emlékeket őrizzük. A kommunizmus igazi 20. századi tragédia volt, számtalan honfitársunkat ölték meg, börtönözték be, az '56-ot követő megtorlásokban ezreket végeztek ki. Van azonban olyan dolog, ami szintén az egykori óriási birodalomból ered, és a mai napig szeretjük, a magyar néplélekben különleges helyet foglal el: ez a dolog nem más, mint a túró tudi, aminek meglehetősen érdekes történelme van
Egy magyar tejipari szakemberekből álló csapat (név szerint:  Takó Imre, Ketting Ferenc és Borka Zsolt) 1954 Moszkvában jártak tanulmányúton, a szocialista tejipart tanulmányozandó, amikor találkoztak egy általuk túrómignonnak nevezett édességgel, ami túróvaj és zsír keverékéből készült, és csokoládéval volt bevonva.

Ez adta az inspirációt, hogy a magyar ízléshez jobban illeszkedő módosítások után megalkossák a túró rudit. Az elnevezés egy Klein Sándor nevű matematikapedagógus-pszichológusnak köszönhetjük, azonban nem volt egyszerű az indulás, ugyanis eleinte erkölcstelennek találták az elnevezést, ezért az újságok nem reklámozták.
A moszkvai látogatás után 14 évvel, 1968-ban kezdték el gyártani a szovjet szabvány módosított változatát, először Budapesten, majd fokozatosan átkerült keletre, előbb Nyíregyházára, végül pedig Mátészalkára (ahol a mai napig is gyártják a Pöttyös rudit).

A kapitalizmus természetesen a túró rudit sem hagyta békén, ma a legnagyobb tejipari óriásvállalat, a FrieslandCampina tulajdonában van. Érdekesség, hogy a túró rudi egy márkanév: a cég tulajdona a név, más terméket Túró Rudi néven nem lehet árulni, ezért a kreatívkodás a nevekkel a hasonló termékeknél.
A túró rudihoz hasonló édességet Oroszországban szintén lehet a mai napig kapni, ott is népszerű csemegének számít, de azért annyira nem népszerű, mint itthon. A legnagyobb túró rudi fanatikusoknak pedig feltétlenül ajánljuk az alábbi videót, amiben töviről-hegyire megismerhetjük a gyártás körülményeit:

^{Forrás: vg.hu}