Döbbenetes teória kelt szárnya Budapest bővítéséről: teljesen megváltozna a fővárosunk eddig ismert térképe, ha ezt meglépnék

A Technoscope Youtube csatornáján egy nagyon érdekes videó készült arról a teóriáról, miszert milyen lenne ha a budapesti bővítések az eddig megszokott iramban zajlanának. Bár a nyugati világban a demográfiai mutatókat figyelembe véve az fejlett országok népessége szinte mindenhol csökkken, a nagyvárosok lakossága ezzel ellentétes tendenciát mutat. Ennek a jelenségnek a hátterében a belülről és kívűlről jövő bevándorlás áll - egy munkalehetőség nélküli kisközségből valószínűsíthető, hogy az elvándorlás célpontja egy iparilag fejlett nagyváros lesz.

Érdekes lehet eljátszani a gondolatkísérlettel, hogy mi történne Budapest esetleges bővítésével. A "szabálykönyv" alapjául vehetjük Moszkva és Tokió bővitését, de Budapest történelmében is volt már példa felülről vezérelt bővítésre, méghozzá 1950-ben. Akkor 7, addig önállló nagyváros, és 17 nagyközség lett a főváros hivatalos része.

Budapest boszorkányához minden vármegyéből utaznak a titkos varázslatokért, még ma is a nemzet szolgálatában áll a 83 éves asszony

Olvass tovább...

Az azóta eltelt több mint 70 év alatt ezek a főváros organikus részévé váltak, kiépült a közigazgatási infrastruktúra, villamos- és trolivonalakat létesítettek, a főváros vette át a közszolgáltatások intézését. Ha Budapest esetleg ma is az egykori bővítéshet hasonló döntést hozna, akkor nyilvánvalóan a ma még agglomerációs területnek számító településket kellene a fővároshoz csatolni.

Ez azt eredményezné, hogy a matematikai középpont Pestújhelyre kerülne át (a hipotetikus bővítés utáni pestújhelyi középpontban jelenleg egy kerületi tűzoltóállomás áll). Budapest lakossága mintegy 755.000 fővel emelkedne meg, területe pedig 3000 km2-re növekedne. Ezekkel az adatokkal a Európai Unió 4., és a világ 21. legnagyobb városa lenne fővárosunk.

A város ilyen jellegű bővítése az adminisztratív nehézéségek mellett szimbolikus kihívásokal is járna: például a címer újratervezésével, mivel valamilyen módon reprezentálnia kellene az új kerületeket. A tömegközlekedési géppark bővítése is elkerülhetetlen lenne, bizonyára komoly feladatot adna a közlekedésmérnököknek.

Az 1950-es években az ilyen városátalakítási folyamatok a politikai berendezkedés "erőskezű" vezérlése miatt mondhatni egyszerűbben mentek, mivel ha a vezetés kitalálta, ellenvéleményeknek nem igazán adtak helyet. Manapság azonban elképesztő bonyolult és hosszú bürökratikus folyamatok után lehetne csak szó egyáltalán kivitelezésről - könnyen elképezlhető, hogy mire jogilag megteremtenék a feltételet, addigra Budapest akár organikus módon is ekkorára tudna növekedni.