A forradalom 3 legjobb dala: Illés és Kormorán március 15-re
Olvass tovább...
Magyarországon a közterületek elnevezései gyakran változtak, szinte mint az évszakok - ez alól a nem túl hosszú életű 1848-as szabadságharc időszaka sem volt kivétel.
Fővárosunk pesti oldalán a Ferenciek tere és környéke minden kétséget kizáróan az egyik leggyönyörűbb, képeslapokra kívánkozó terület. Ezt valószínűleg a mindenkori hatalom is érezte, ugyanis a környékbeli utcák, terek elnevezése egy úrihölgy ruhaváltogatásaihoz hasonló módon állandóan változott.
Mai nevének eredete a messzi múltból, a tatárjárás korából ered - 1250 és 1260 között épült itt ferences kolostor. Mária Terézia korától kezdve kezdték a "ferences" szó valamilyen formában jelzővé tett változatával illetni.
Az 1848-as forradalom idejére a politika korábban soha nem látott mértékben lett az emberek mindennapjainak része, és a közterületek elnevezése mintegy eszközzé vált az éppen aktuális hatalom történelmi kánonjának kommunikációjára. Nyilvánvalóan üzenetértékkel bír az, ha egy közterület mondjuk Bem Józsefről, vagy esetleg Haynauról van elnevezve.
Olvass tovább...
Ha ma a környéken járunk, a 19. századi reformkor hangulata, arcképcsarnoka elevenedik meg előttünk (talán ez alól kivételt képez a nem túl hosszú Kígyó utca). A környék utcanevei a '48-as mozgalom idejéből eredeztethetők, méghozzá nem akárki, hanem Petőfi Sándor, a forradalom ma divatos szóval élve PR-felelőse szellemi terméke. Szabadsajtó út, Március 15 tér, Szabadság tér - a Habsburg vezetés biztosan más neveket adott volna ezeknek a közterületeknek.
Ezek az utcák-terek még ma is megtalálhatók Budapesten, az 1945 utáni szovjet hatalomátvételt követően az államhatalom nem zárkózott el a '48as forradalom eszméjétől, és megtartott elnevezéseket, ám "áthelyezte" őket, vagyis nem azokat a területeket hívják ma így, mint amiket '48-ban.
A kiegyezés után nem tarthatták még a forradalmi elnevezéseket, azok rehabilitására várni kellett a második világháború befejezéséig. A Szabadsajtó út elnevezés csak az Erzsébet híd építése után tért vissza, az akkor a mai helyén álló házak lebontása után. A Március 15. tér 1848-ban a mai Egyetem tér (ami a Horthy-korszakban Piarista tér volt) volt, a forradalom bukása után a nevet eltörölték, és 1948-ban hozták vissza, akkor került mai "helyére" - 1948-ig Eskü tér volt.
Olvass tovább...
Budapest utcanév tábláit nézegetve a belvárosban újra átélhetjük a reformkor törekvéseit, és a nemzeti romantika kialakulásának korát. Ha ilyen tematikus sétát tervezünk, nyugodtan csapjunk a hónunk alá egy Petőfi verses kötetet is - nagy költőnk életműve sok kincset tartogat, amiket nem tanítottak az irodalomórán.