Budapest térképe egészen máshogy festene a márciusi ifjak nélkül, az 1848-as forradalomnak köszönhetők a főváros emblematikus utcanevei

Fővárosunk pesti oldalán a Ferenciek tere és környéke minden kétséget kizáróan az egyik leggyönyörűbb, képeslapokra kívánkozó terület. Ezt valószínűleg a mindenkori hatalom is érezte, ugyanis a környékbeli utcák, terek elnevezése egy úrihölgy ruhaváltogatásaihoz hasonló módon állandóan változott.

Mai nevének eredete a messzi múltból, a tatárjárás korából ered - 1250 és 1260 között épült itt ferences kolostor. Mária Terézia korától kezdve kezdték a "ferences" szó valamilyen formában jelzővé tett változatával illetni.

Az 1848-as forradalom idejére a politika korábban soha nem látott mértékben lett az emberek mindennapjainak része, és a közterületek elnevezése mintegy eszközzé vált az éppen aktuális hatalom történelmi kánonjának kommunikációjára. Nyilvánvalóan üzenetértékkel bír az, ha egy közterület mondjuk Bem Józsefről, vagy esetleg Haynauról van elnevezve.

Ha ma a környéken járunk, a 19. századi reformkor hangulata, arcképcsarnoka elevenedik meg előttünk (talán ez alól kivételt képez a nem túl hosszú Kígyó utca). A környék utcanevei a '48-as mozgalom idejéből eredeztethetők, méghozzá nem akárki, hanem Petőfi Sándor, a forradalom ma divatos szóval élve PR-felelőse szellemi terméke. Szabadsajtó út, Március 15 tér, Szabadság tér - a Habsburg vezetés biztosan más neveket adott volna ezeknek a közterületeknek.

Ezek az utcák-terek még ma is megtalálhatók Budapesten, az 1945 utáni szovjet hatalomátvételt követően az államhatalom nem zárkózott el a '48as forradalom eszméjétől, és megtartott elnevezéseket, ám "áthelyezte" őket, vagyis nem azokat a területeket hívják ma így, mint amiket '48-ban.

A kiegyezés után nem tarthatták még a forradalmi elnevezéseket, azok rehabilitására várni kellett a második világháború befejezéséig. A Szabadsajtó út elnevezés csak az Erzsébet híd építése után tért vissza, az akkor a mai helyén álló házak lebontása után. A Március 15. tér 1848-ban a mai Egyetem tér (ami a Horthy-korszakban Piarista tér volt) volt, a forradalom bukása után a nevet eltörölték, és 1948-ban hozták vissza, akkor került mai "helyére" - 1948-ig Eskü tér volt.

Eredetileg nem így kezdődött a Nemzeti dal? 5+2 érdekesség március 15-ről, amit minden magyarnak tudnia kell

Olvass tovább...

Budapest utcanév tábláit nézegetve a belvárosban újra átélhetjük a reformkor törekvéseit, és a nemzeti romantika kialakulásának korát. Ha ilyen tematikus sétát tervezünk, nyugodtan csapjunk a hónunk alá egy Petőfi verses kötetet is - nagy költőnk életműve sok kincset tartogat, amiket nem tanítottak az irodalomórán.