Rettegtek a pályán hazánk sportlegendájától, köröket vert a csapattársaira, de nemcsak versenyzőként volt zseni

Portálunk olvasóinak bizonyára ismerősen cseng Barényi Béla neve, a közlekedésbiztonság terén végzett munkásságnak milliók köszönhetik az életüket. Lehetett valami a századeleji levegőben, a benzingőz úgy tűnik stimuláló hatást gyakorolt a magyar szürkeállományra, ugyanis nem csak Barényi volt a korai autózás magyar zsenije.

Az első sorozatgyártott autó, a Ford T-modell tervezője Galamb József volt. Az ő nevét viszonylag sokan ismerik, ám annál kevesebben hallottak Szisz Ferencről. Szisz Ferenc a mai Békés vármegyében található Szeghalmon látta meg a napvilágot 1873-ban. Gimnáziumi tanulmányai (melyeket Erdély szászok lakta részein végzett) befejezése után lakatosként és rézöntőként dolgozott, és az autók egyre nagyobb térhódításval párhuzamosan műszaki tanulmányokat kezdett folytatni.

Erdélyben kialakított német kapcsolatain keresztül több német városban is dolgozott, majd 1901-ben feleségével együtt végül Párizsban telepedett le. Itt a Reanult-fivérek felfigyeltek egyedi látásmódjára és tehetségére, a nagy európai autógyártó cég alkalmazásában szabad kezet kapott a kísérletezésre és fejlesztésre.

Találmányai jelentősen hozzájárultak a Renault cég gépkocsijainak teljesítményeinek javulásához, és mikor az autóipar fejlődésével elkezdődtek a versenyek is, a Reanult cég Szisz Ferencet választotta Loius Renault szerelőjének. Miután a másik Renault fivér, Marcel tragikusan elhunyt egy 1903-as madridi versenyen, Szisz Ferencet szerelőből versenyzővé léptették elő.

Később kinevezték a tesztelési osztály fővezetőjének is, ami miatt gyakran nehéz volt összeegyeztetni a versenyzést és a szakmai munkát.

Ez azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy az első, 1906-ban megrendezett Grand Prix versenyt fantasztikus teljesítménnyel megnyerje. Átlagsebessége a korban hihetetlennek tűnő, 100,8 km/h-t mutatott a verseny végeztével. Az első Grand Prix Le Mans-ból indult, nagyjából egy 100 km-es kijelölt útszakaszt kellet naponta hatszor teljesíteni.

Győzelmével Szisz Ferenc elképesztő népszerűségre tett szert, Európa-szerte képeslapokra került, 45 ezer frankos jutalmat kapott, soron kívűl francia állampolgárságot és állami kitüntetést vehetett át. Népszerűsége hozzájárult az autóversenyzés egyre szélesebb körben való terjedéséhez és nemzetközivé válásához.

1909-ben elhagyta a Renault céget, saját autószerelő műhelyt nyitott. A '30-as évek elején vonult vissza, feleségével a Párizstól mintegy 40 kilométerre fekvő villájában élt. 71 évesen hunyt el tüdőgyulladásban. Családi síremléküket azóta is a Renault cég tartja karban, Franciaországban számos autós múzeum viseli a nevét. Érdekesség, hogy a Hungaroring egyik kanyarja is Szisz Ferencről van elnevezve.