Rettegtek a pályán hazánk sportlegendájától, köröket vert a csapattársaira, de nemcsak versenyzőként volt zseni

Portálunk olvasóinak bizonyára ismerősen cseng Barényi Béla neve, a közlekedésbiztonság terén végzett munkásságnak milliók köszönhetik az életüket. Lehetett valami a századeleji levegőben, a benzingőz úgy tűnik stimuláló hatást gyakorolt a magyar szürkeállományra, ugyanis nem csak Barényi volt a korai autózás magyar zsenije.

Az első sorozatgyártott autó, a Ford T-modell tervezője Galamb József volt. Az ő nevét viszonylag sokan ismerik, ám annál kevesebben hallottak Szisz Ferencről. Szisz Ferenc a mai Békés vármegyében található Szeghalmon látta meg a napvilágot 1873-ban. Gimnáziumi tanulmányai (melyeket Erdély szászok lakta részein végzett) befejezése után lakatosként és rézöntőként dolgozott, és az autók egyre nagyobb térhódításval párhuzamosan műszaki tanulmányokat kezdett folytatni.

150 km/h-s sebességgel száguld a magyar tervezésű távirányítós autó, azonnal ráharaptak a Cápák között üzletemberei

Olvass tovább...

Erdélyben kialakított német kapcsolatain keresztül több német városban is dolgozott, majd 1901-ben feleségével együtt végül Párizsban telepedett le. Itt a Reanult-fivérek felfigyeltek egyedi látásmódjára és tehetségére, a nagy európai autógyártó cég alkalmazásában szabad kezet kapott a kísérletezésre és fejlesztésre.

Találmányai jelentősen hozzájárultak a Renault cég gépkocsijainak teljesítményeinek javulásához, és mikor az autóipar fejlődésével elkezdődtek a versenyek is, a Reanult cég Szisz Ferencet választotta Loius Renault szerelőjének. Miután a másik Renault fivér, Marcel tragikusan elhunyt egy 1903-as madridi versenyen, Szisz Ferencet szerelőből versenyzővé léptették elő.

Később kinevezték a tesztelési osztály fővezetőjének is, ami miatt gyakran nehéz volt összeegyeztetni a versenyzést és a szakmai munkát.

Ez azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy az első, 1906-ban megrendezett Grand Prix versenyt fantasztikus teljesítménnyel megnyerje. Átlagsebessége a korban hihetetlennek tűnő, 100,8 km/h-t mutatott a verseny végeztével. Az első Grand Prix Le Mans-ból indult, nagyjából egy 100 km-es kijelölt útszakaszt kellet naponta hatszor teljesíteni.

Győzelmével Szisz Ferenc elképesztő népszerűségre tett szert, Európa-szerte képeslapokra került, 45 ezer frankos jutalmat kapott, soron kívűl francia állampolgárságot és állami kitüntetést vehetett át. Népszerűsége hozzájárult az autóversenyzés egyre szélesebb körben való terjedéséhez és nemzetközivé válásához.

1909-ben elhagyta a Renault céget, saját autószerelő műhelyt nyitott. A '30-as évek elején vonult vissza, feleségével a Párizstól mintegy 40 kilométerre fekvő villájában élt. 71 évesen hunyt el tüdőgyulladásban. Családi síremléküket azóta is a Renault cég tartja karban, Franciaországban számos autós múzeum viseli a nevét. Érdekesség, hogy a Hungaroring egyik kanyarja is Szisz Ferencről van elnevezve.