Újabb botrány a bicskei gyermekotthon körül: az áldozatok perelik a Belügyminisztériumot

A bicskei gyermekotthon

A bicskei gyermekotthon áldozatai kötbér követelésével léptek fel a Belügyminisztérium ellen, miután a minisztérium idén tavasszal nyilvánosságra hozta a kártérítési megállapodásokat. Az áldozatok ügyvédje szerint ez a lépés súlyosan megsértette a titoktartási kötelezettséget, amelyet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) korábban vállalt. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a titoktartási kötelezettség értelmében még a megállapodás tényét sem lett volna szabad nyilvánosságra hozni, nemhogy a konkrétan kifizetett összegeket.

A kártérítés összege

Az ügy áprilisban robbant ki, amikor a Belügyminisztérium a Blikk megkeresésére közölte, hogy az SZGYF peren kívüli megállapodás keretében összesen 154 millió forint kártérítést fizetett ki kilenc áldozatnak. Ez a bejelentés azonban sértette a megállapodásokban rögzített titoktartási előírásokat, mivel a kártérítés mértékéről és a kedvezményezettekről nem lett volna szabad információt közölni. Az áldozatok közül többen a Népszavának nyilatkozva megerősítették, hogy egymás között sem oszthatták meg a kártérítési összegek részleteit, így azok csak a sajtóból értesültek a teljes kifizetésről.

Perelnek az áldozatok

Az egyik áldozat különösen felháborodott a helyzeten, és elmondta, hogy a titoktartási kötelezettség számos szempontból hátrányos volt számukra. Rákényszerítették őket a titoktartásra, amelynek eredményeként még egymással sem beszélhettek a kapott kártérítési összegekről. Ez súlyosan megnehezítette a helyzetüket, hiszen az igazságtalan elosztásról is csak akkor értesültek, amikor a sajtóban megjelentek az összegek.

Az áldozat kifejezte, mennyire nehéz volt csendben maradniuk, miközben a Belügyminisztérium nyilvánosságra hozta a kártérítés teljes összegét, és hogy az ezzel járó terhet azóta is viselniük kell. Félelmeik közepette sem beszélhettek róla, mivel attól tartottak, hogy a titoktartás megszegésével jelentős kötbért kellene fizetniük, amit nem tudtak volna megengedni maguknak.

Az SZGYF válaszában hivatkozott az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdésére, amely szerint „a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”. Ezzel a védekezéssel a Belügyminisztérium azt állította, hogy a közpénzből kifizetett összegek nyilvánosságra hozatala nem sértette a titoktartási kötelezettséget. Az áldozatok ügyvédje azonban vitatja ezt az érvet, mondván, hogy a szerződéskötéskor az SZGYF mégis ragaszkodott a titoktartási kötelezettséghez, amelyet utólag sértettek meg.

A kialakult helyzet feszültséget keltett az áldozatok között, akik már a kártérítés összegéről is csak utólag, a sajtóból értesültek, és a titoktartási szerződés következményei miatt még mindig félnek beszélni a történtekről, nehogy anyagi következményekkel kelljen szembenézniük.

forrás: Blikk