Meggyalázták az egyik legnagyobb Árpád-házi király szobrát, külföldön történt a felháborító eset

Az Árpád-házi király szobra

Szeptember 3-án egy felháborító vandalizmus esete rázta meg Komárom városát, amikor ismeretlen tettesek ledöntötték III. Béla magyar király bronzból készült egész alakos szobrát, amelyet Bartusz György Munkácsy-díjas szobrászművész készített. Az esetet a belvárosi Európa-udvar térfigyelő kamerája rögzítette, amelyen látható, hogy két fiatal férfi egymást segítve próbál felmászni a posztamensre, majd a szobrot ledöntik, és elhagyják a helyszínt.

KOMÁROMI NYOMOZÁS

Komárom város vezetősége a nyomozás elindítását követően arra kérte a lakosságot, hogy aki bárminemű információval rendelkezik az esetről vagy az elkövetők személyéről, jelentkezzen a Komáromi Városi Rendőrségnél. A város polgármestere és a rendőrség is felhívta a figyelmet arra, hogy a videón szereplő tetteseknek mielőbb jelentkezniük kell a hatóságoknál. A városban erős felháborodás övezi az esetet, amely egy értékes köztéri alkotás megsemmisítésével járhat.

Dénes Éva művészettörténész a közösségi médiában megosztott bejegyzésében rámutatott, hogy a szobor olyan mértékben megsérült, hogy az eredeti állapotába történő visszaállítása szinte lehetetlen. A bronzszobor helyreállítása új öntőmodellt igényelne, a szobor sérült részeit újra kellene mintázni, ami rendkívül költséges és hosszadalmas folyamat lenne. Mindezt nehezíti az is, hogy Bartusz György, az alkotó, már 91 éves, így az újraöntés művelete különösen nagy kihívást jelentene.

 

Bartusz György szobrászművész életműve jelentős hatást gyakorolt a közép-európai művészeti életre. A Magyar Művészeti Akadémia szerint Bartusz művészetét mélyen befolyásolta a magyar, szlovák és cseh kultúra. Tanulmányait a prágai Iparművészeti Főiskolán végezte, majd a Prágai Képzőművészeti Akadémián folytatta. Pályafutása során a csehszlovákiai ellenzéki művészi mozgalom egyik meghatározó alakjává vált, különösen a politikai elnyomás időszakában, az 1968-as prágai tavaszt követően. Az 1960-as évek elején csatlakozott a konkrét művészeti mozgalomhoz, és aktív szerepet vállalt a politikai megmozdulásokban is.

Művészeti munkássága több városban is nyomot hagyott: Kassán, Korompán és Mezőlaborcban is megtalálhatóak köztéri alkotásai. Munkáit számos múzeum, köztük a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Kassák Lajos Múzeum is őrzi. Az alkotó több elismerésben is részesült, köztük a Munkácsy Mihály-díjjal, és 2009 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A vandalizmus nemcsak egy jelentős műalkotás megsemmisítésével fenyeget, hanem Komárom városának kulturális örökségét is súlyosan érinti. Az eset rávilágít a köztéri szobrok védelmének fontosságára és a művészeti alkotások megbecsülésének hiányára. A városban még megtalálható Bartusz másik alkotása, amely II. András magyar királyt ábrázolja, szintén az Európa-udvarban áll.

Komárom lakosai és a város vezetése továbbra is reméli, hogy a tettesek mihamarabb kézre kerülnek, és felelősségre vonják őket ezért a barbár cselekedetért. Az ilyen tettek nemcsak anyagi, hanem kulturális és közösségi károkat is okoznak, amelyek helyreállítása hosszú időt vehet igénybe.

forrás: Felvidék.ma