Viszlát forint - ekkor szűnhet meg a magyar valuta

Szeretett, bár tépázott történelmű hazánk remegő lábakon szédelgett a második világháború pusztítását követően. Budapest pusztító ostroma és a vidéki tankcsaták, a külhonban elesett százezrek végzetesen meggyengítették az ország gazdasági erejét. A háború utáni rendrakás egyik fontos alapköve a pengőt leváltó forint lett, amely hivatalosan 1946. augusztus elsején került bevezetésre. Az azóta is használt fizetőeszközünk azóta rengeteg hullámhegyet és völgyet megélt, ám még mindig ragaszkodunk hozzá. A korábbi magyarországi kormányok sokat tettek az euróövezeti csatlakozásunkhoz, ám hiába vagyunk immár majdnem két évtizede az Európai Unió tagjai, a közös valutára való átállásunk még mindig várat magára.

Sőt, az igazán illetékesek a jelenlegi helyzetben nem is igazán siettetik csatlakozásunkat a maastrichti kritériumoknak való megfeleléssel. Ennek ellenére bizakodásra adhat okot az euró-hívőknek a Költségvetési Tanács elnökének, Kovács Árpádnak a szavai. A köztiszteletben álló közgazdász a minap nyilatkoztatott ki a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara aktuális küldöttgyűlésén. A székesfehérvári eseményen az Állami Számvevőszék egykori első embere meghökkentő nyíltsággal és optimizmussal állt a magyar gazdaság közeljövője elé:

Előrejelzésében rámutatott, hogy a magyar GDP az idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5–4 százalék közötti növekedést mutathat, míg az év végére 10 százalék alá csökkenő infláció mellett 2024-ben sokkal jobb inflációs környezet várható.

Balogh Leventétől egy hajléktalan kért pénzt, de az ásványvízkirály sokkolódott, amikor rájött, hogy ki az

Olvass tovább...

A nemzetközi hírű közgazdász arról is beszélt, hogy jelenlegi állás szerint Magyarország jelenleg a gazdasági mutatóit tekintve az Európai Unió utolsó harmadának vezető állama. Bár a várakozás szerint 2024-ig be kell csusszannia a középmezőnybe. Ezt a feltevését pedig többek között arra alapozta, hogy hazánk az egy főre eső GDP tekintetében megelőzi az EU-s veteránnak számító Portugáliát (akik nagyjából hasonló méretű területtel és népességgel rendelkeznek), illetve az örökös riválisnak számító Szlovákiát. Kovács szerint, ha teljesítjük az optimista várakozásokat, akkor a magyar kormány megfelelő szándéka esetén 2024. után megkezdődhetnek az euró bevezetésének sorsdöntő lépései. Ellenkező esetben erre az évtizedre szintén nem várható a csatlakozásunk a közös valutát érintő zónához.