Végleg letörölték Magyarország térképéről ezeket a megyeneveket, teljesen átalakult hazánk közigazgatása a csonka megyék felszámolásával

Magyarország közigazgatási változásairól egész hétvégén lehetne hosszasan írni, mi most azt az időszakot emeltük ki, amikor teljesen átrendeződött hazánk megyetérképe. Bár kétségtelen, hogy Trianon volt az, ami teljesen szétszabdalta a Királyi Magyarországot, nem szabad megfeledkezni arról sem, amikor belülről darabolták fel hazánkat, ugyanis az 1950-es megyerendezés fő célja a szovjet mintára kialakítandó tanácsok számára alkalmas kereteket biztosító közigazgatási területi egységek létrehozása volt.

Ennek eredményeként felszámolták a csonka megyéket, több összevonást és megszüntetést hajtottak végre - így alakult ki a ma is jól ismert Magyarország térképe, amin már nem 25 megye és 14 törvényhatósági jogú város, hanem 19 vármegye és Budapest található.

Ugyan a 2. világháború után is volt egy kisebb megyerendezés, de ott még nem hajtottak végre jelentősebb változtatásokat. Az 1945-ös megyerendezés célja az volt, hogy visszaállítsák az országban az 1938 előtti állapotot - viszont az itt meghozott döntések közül többnek a tényleges végrehajtására nem került sor. Az 1945-ös megyerendezés változtatásai továbbra sem léptek túl a legszükségesebb mértéken, és az így kialakult megyebeosztást még mindig alkalmatlannak vélték a tanácsrendszer bevezetésére.

Ezek után került sor az 1950-es megyerendezésre, ami teljesen átalakította Magyarország megyetérképét.

Az addig létező 25 megye helyett 19-et hoztak létre. Megszüntették a Trianon után létesített csonka megyéket és ezeket most már a véglegesség szándékával egyesítették valamelyik szomszéd megyével. Ugyanakkor csökkentették egyes megyék méretét is, amikről azt gondolták, hogy túlságosan nagyok. Így történt, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye méretét úgy variálták meg, hogy a déli felét összevonták a csonka Bács megyével (Bács–Kiskun).

Az összevonások után több régi megyenév is megszűnt, örökre lekerült a térképről - többek között Bereg, Gömör, Kishont, Csanád, Moson, Esztergom.

Mindemellett az összes megye határvonala módosult kisebb-nagyobb mértékben, valamint egyesítették Budapestet a környező agglomeráció hét városával és 16 községével. 1955 és 1956 között egy újabb megyerendszer átalakítás volt tervben, amely során még tovább csökkentették volna a megyék számát, tehát még több megye megszűnt volna, de ez végül nem valósult meg.

Természetesen nem csak a megyék szerveződtek át 1950-ben, hanem a megyeszékhelyek is. A megszűnt megyék székhelyei (Sopron, Makó, Szikszó, Sátoraljaújhely, Mátészalka, Berettyóújfalu) mellett elvesztette központi szerepét például Balassagyarmat (Salgótarján javára), Esztergom (Tatabánya), Baja (Kecskemét), Szentes (Hódmezővásár­hely), Gyula (Békéscsaba javára).

^{(forrás: ELTE)}