Rengeteg embert érint a Bovaryné-szindróma - mutatjuk mik a tünetek

Van egy olyan pszichológiai kórkép, amit a szakirodalom Bovaryné-szindrómának nevez és teátrális neve nem is téved sokat. Jelentését úgy tudnánk lefordítani, hogy Az Ideális élet illúziójára való beteges vágyakozás.

A Bovaryné-szindróma egy pszichológiai és szociológiai fogalom, amely Gustave Flaubert "Madame Bovary" című regényének főhősnőjéről, Emma Bovaryról kapta a nevét. Az írót egyébként művéért perbe fogták, annak úszitó tartalma miatt (ekkoriban még nem volt szokás a nőket útkeresőnek ábrázolni), ám végül ejtették ellene a vádakat. A fogalom arra utal, amikor valaki túlzottan romantikus elképzeléseket táplál az életről és a boldogságról, majd szembesül a valóság durva és csalódást okozó oldalával. Az ilyen emberek hajlamosak álomvilágban élni, ahol állandóan törekednek az ideális életre, de képtelenek elfogadni a valóság kemény tényeit. A Bovaryné-szindróma fő jellemzője a folyamatos elégedetlenség és a vágyakozás olyan dolgok iránt, amelyek valójában nem hoznak tartós boldogságot.

Gustave Flaubert regényében Emma Bovary egy fiatal nő, aki unalmassá váló vidéki életéből menekülve romantikus álmokat kerget, és folyamatosan újabb és újabb kapcsolatokat keres a boldogság reményében. Emma képtelen elfogadni a valóságot és az élet korlátait, és végül a túlzott vágyakozás és a képmutatás áldozatául esik. A regény azonban nemcsak Emma tragédiáját mutatja be, hanem az általános emberi természet és társadalmi elvárások problémáit is.

A Bovaryné-szindróma napjainkban is releváns, mivel sok ember küzd az általa felvázolt problémákkal. A modern társadalom által diktált tökéletes életkép, a média által sugallt irreális elvárások, valamint a közösségi média által generált látszatvilág mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek eltorzult elképzeléseket tápláljanak az életről és a boldogságról. Ennek eredményeként sokan folyamatosan elégedetlenek és ezáltal szorongóak lesznek, mivel nem képesek megfelelni a velük szemben támasztott és az általuk ideálisnak gondolt elvárásoknak.

2perc tudomány: Mi lapul az üldözési mánia mögött? Most eláruljuk a pszichológiai okát

Olvass tovább...

A Bovaryné-szindróma tünetei közé tartozik az állandó elégedetlenség érzése, az élet örömei iránti folyamatos vágyakozás, a valóság elutasítása, az irreális álmok és elképzelések követése, valamint a képmutatás és az önbecsapás. Azok, akik szenvednek ebben a szindrómában, gyakran képtelenek megbirkózni a stresszel és az élet nehézségeivel, és hajlamosak lehetnek depresszióra vagy más mentális problémákra.

A Bovaryné-szindrómát lehetséges kezelni pszichoterápiás módszerekkel, amelyek segítenek az egyénnek reálisabb elképzeléseket kialakítani az életről és a boldogságról, valamint mankót adnak ahhoz is, hogy feldolgozza és elfogadja a tényeket, akkor is, ha az éppen nem kellemes. Fontos az is, hogy az emberek felismerjék és kritikusan szemléljék a társadalmi és média által közvetített ideális életképet, és elfogadják saját korlátaikat, valamint meglássák a szépséget egyediségükben. Fontos felismerni és kezelni ezt a szindrómát, hogy a betegségben szenvedő ember képes legyen teljes és kiegyensúlyozott életet élni, elfogadva a valóság minden szépségét és kihívását.

Ha szeretnél többet megtudni a betegségről, akkor az író művét, akinek főhősnőjéről a szindróma kapta a nevét, hangoskönyv formában itt tudod meghallgatni: