Irreális nőnapi árak: 63000 forintot kértek el a budaörsi virágboltban egy 10 szálas ecuadori rózsacsokorért, elképesztő hazugsággal indokolták a magas árat

Péter (37) jómódú vállalkozó, aki nem sajnálja a pénzt a luxusra, de ez nem jelenti azt, hogy ész nélkül szórná forintokat, nagyon is megnézni, hogy mit kap a pénzéért. Levelét változtatások nélkül közöljük:

Kedves szerkesztőség! Nem szokásom billentyűzetet ragadni, sőt, általában valójában van bennem némi lenézés azok irányába, akik toporzékolnak és hőbörögnek valamilyen csalás miatt, de valóban más a helyzet, mikor az ember kerül ilyen helyzetekbe.

Pedig még csak nincs is szó különösebben nagy összegekről, nem az történt, hogy vettem több millió forint értékben egy autót ami használhatatlan, vagy egy házat ami folyton beázik - mind hallottunk már ilyen rémtörténeteket -, ám az átverés annál bosszantóbb.

Nem a pénzről van szó ilyenkor, hanem a bizalomról.

Csak nemrég költöztem ki Budaörse a fővárosból, így talán mondhatom, hogy nem igazán vagyok ismerős a környéken. Nem is gyanítottam, hogy így átverhetnek, mert a városnak alapvetően nagyon jó híre van, az átveréseknek pedig gyorsan híre megy.

Engem azonban most mégis behúztak a csőbe, mikor a barátnőmnek kerestem valamilyen virágkülönlegességet nőnapra. A virágboltot nem fogom megnevezni, mert nem hiányzik a nyakamra egy hitelrontásért indított per, ám mégis úgy gondolom, hogy  leírásomból könnyű lesz beazonosítani az árust, mikor épp kivetni készül ránk a hálóját.

Én az a fajta ember vagyok, aki minden lehetőséget megragad az ünneplésre. Nem érdekel a sok nyivákolás, hogy a Valentin-nap milyen átlátszó, hogy a névnapnak hülyeség nagy feneket keríteni, vagy hogy a nőnap csak egy halvány bocsánatkérés a hölgyek irányába, legyen inkább nőnap minden nap, és szánalmas társaik.

Megragadom ezeket az alkalmakat, és jó programokat találok a barátnőimnek, kényeztetem őket, élvezem hogy úgy érzik, ők a világ közepe.

Mert tényleg a ők a világ közepe, és én szeretem a romantikát

Az aktuális (és remélhetőleg tényleg utolsó, januárban ugyanis megtörtént a lánykérés) páromat természetesen nőnap alkalmából is különleges elbánásban részesítem, úgy remélem, hogy nagyon értékelni fogja az igyekezetemet, egy egésznapos programmal készültem. Nem azért írom ezt le, hogy felvágjak vele, hanem csak hogy érzékeltessem, számomra tényleg nagyon kiemelt jelentősége van a nőnapnak.

A nőnap egyik legfontosabb része pedig természetesen a virágvásárlás. Nem bízom a véletlenre, már a hét elején elindultam a beszerző körútra, bár ebben benne van az is, hogy utálok a tömegben tolongani, és csütörtök-vasárnap bizony nagy zsúfoltságra kell számítani mindenhol.

Az említett virágboltban rögtön az eladót kérdeztem, hogy milyen különlegességet tud ajánlani, amire rögtön az ecuadori rózsát vágta rá. Vásároltam már ilyen virágot, ezért tisztában voltam vele, hogy egyáltalán nem olcsó mulatság. Talán az eladó is észrevette rajtam, hogy egy tehetősebb ember vagyok, mással nem biztos, hogy megpróbálkozott volna.

Az úriember ugyanis különösen magas árat mondott, egy szál rózsa 7000 forintba kerül, de egy 10 darabos csokrot már 63000 ezerért is odaad. Mégsem ez a kedvezmény győzött meg, hanem hogy az eladó roppant szimpatikusan kommunikált, jó meggyőző ereje volt, szép köntösbe csomagolta a keserű pirulát. Mint mondta, vehetnék ugyan egyszerűbb, hazai virágot, de ha különlegességet akarok, ez az igazi.

Nem csak azért, mert egy különösen szép rózsáról van szó, hanem mert különleges eljárással készítik, akár fél évig is képes frissnek maradni a vágás után, köszönhetően egy különleges eljárásnak, aminek a során alkohollal kezelik a szirmokat.

Az árát azonban nem csak ez indokolja, hanem az is, hogy a költségek egyszerűen az egekbe szökte, 50-40%-al is drágult az elmúlt időszakban az importvirágok ára. Még meggyőzőbb volt, mikor felajánlotta, hogy természetesen vehetek valamilyen hazai vagy holland termesztést, de valószínűleg ekkor már rég letapogatta a becsvágyamat, tudta, hogy el fogom vinni.

El is vittem, otthon vázába raktam, most konditeremben bújtatom, ahová a párom valószínűleg sose nézne be. Ennek a különleges "ökorózsának" a neve azonban megragadta a fantáziámat, így a google-be bepötyögve láttam, hogy bár a Rosas Eternizadas valóban létezik, de még annyira új az eljárás, hogy Magyarországon egyáltalán nem is kapható ilyen rózsa. Különösen bosszantó, hogy ezt akár a boltban is lecsekkolhattam volna.

Ritkán ültetnek fel, de most bizony ez történt, az viszont egészen nyilvánvaló, hogy soha többé nem megyek vissza ebbe a virágboltba. Hosszútávon sosem kifizetődő átverni a partnereinket - ez a jó vállalkozás egyik legalapvetőbb szabálya.

Lehet visszamehetnék kiverni a balhét, de amint a levelem elején is írtam, valójában nem füllik hozzá a fogam, viszont fontos figyelmeztetnem másokat, hogy nehogy hasonlóan járjanak, mint én.