Óriási vulkánkitörés rázhatja meg Európát, retteg Görögország, hogy mi lesz Szantorinivel

Szantorini veszélyben: mi áll a földrengések hátterében?

Az utóbbi hetekben egyre nagyobb figyelem irányul a görögországi Szantorini térségére, ahol folyamatos földrengések tapasztalhatók. Bár egyelőre vulkánkitörés nem történt, a rengések gyakorisága és jellege aggodalomra ad okot, szakértők szerint a térség geológiai adottságai miatt egy esetleges természeti katasztrófa komoly veszélyt jelenthet.

Mi történik Szantorinin?

A szeizmikus aktivitás középpontja Szantorinitól északkeletre, egy lakatlan sziget, Anydrosz közelében található, egy 20x30 kilométeres tengeri területen, amely az Amorgosz szigetéig húzódó tektonikus árokban helyezkedik el. Ez a térség az úgynevezett Szantorini–Amorgosz elnyíródási zónához tartozik, amely az Égei-tenger egyik legaktívabb tektonikai területe. A földrengések forrása a földkéreg mélyén zajló feszültségekben és a magma mozgásában keresendő.

Szantorini és környéke a hellén úgynevezett szubdukciós öv része, amely az afrikai kőzetlemez eurázsiai alá bukásával jött létre. A folyamat során keletkező magma jelentős vulkáni tevékenységet eredményezett a múltban - a kutatók szerint pedig a jelenlegi rengések hátterében is állhat. Az 1956-os 7,7-es magnitúdójú földrengés, amelyet egy 7,2-es utórengés követett, valamint a vele járó cunami jelentős pusztítást okozott a térségben.

A vulkanikus múlt és a jelenlegi helyzet

Szantorini mai arculatát egy hatalmas, minószi korszakbeli (Kr. e. 1600) vulkánkitörés formálta, amely után a sziget jelentős része víz alá került. Bár az azóta eltelt évszázadokban kisebb vulkanikus események is előfordultak, a jelenlegi földrengéssorozat arra utalhat, hogy a térségben újabb magmás mozgások zajlanak. A kutatók szerint ez akár egy új vulkáni tevékenység előjele is lehet.

A rengések mintázata nem egy hagyományos főrengés és utórengések kombinációjára utal, hanem úgynevezett szeizmikus rajokra, amelyek során azonos erősségű rengések sorozata következik be. Ez arra utalhat, hogy a földkéregben nem csupán a feszültség oldódik, hanem mélyebb geológiai folyamatok zajlanak.

A szakértők álláspontja

Paraskevi Nomikou vulkanológus szerint a mostani földrengéssorozatot elhúzódó magmás folyamatok okozhatják, hasonlóan a 2011–2012-es eseményekhez, amikor a kutatók a magma mozgásával magyarázták a szeizmikus aktivitást. David Pyle brit vulkanológus viszont arra figyelmeztet, hogy a rengések növekvő intenzitása egy nagyobb földrengés előjele is lehet.

Konsztantinosz Szinolakisz görög szeizmológus nem zárja ki, hogy a jelenlegi aktivitás akár egy új vulkáni kürtő kialakulásának része lehet. Bár ez nem feltétlenül vezet kitöréshez, a tudósok jelenleg is folyamatosan vizsgálják a térséget, új szeizmikus eszközöket telepítve a tengerfenékre és a légkörbe, hogy nyomon követhessék az esetleges változásokat.

A jövő és a védekezés lehetőségei

A görög kutatók hangsúlyozzák, hogy Szantorini térségében sajnos egyáltalán nincs megfelelő védelmi protokoll egy esetleges természeti katasztrófára. A helyi lakosság és a turisták védelme érdekében szükség lenne veszélyeztetettségi térképek készítésére, evakuációs tervek pontosítására és olyan stratégiák kidolgozására, amelyek csökkentik a kockázatokat.

A jelenlegi földrengések egyelőre nem jártak komolyabb károkkal, de az események alakulása továbbra is bizonytalan. A kutatók egyetértenek abban, hogy az elkövetkező időszakban a folyamatos megfigyelés és a tudományos adatok elemzése kulcsfontosságú lesz annak meghatározására, hogy a térségben egy újabb jelentős vulkáni aktivitás vagy egy pusztító földrengés fenyegeti-e az ott élőket és az oda látogatókat.

Szantorini szigetét az elmúlt napokban minden eddiginél súlyosabb rengések érték el:

_{forrás: index}