Létezett egy falu a Bakonyban, amit egyik napról a másikra tüntettek el – döbbenetes, mit találtak a helyén évtizedekkel később

Magyarországon rengeteg elnéptelenedő kistelepülést ismerünk, de olyanból csak egy akad, amelyet tudatosan, házról házra töröltek le a térképről. A Bakony sűrű erdeinek mélyén egykor több száz éves múltra visszatekintő sváb falu állt, amelynek sorsát egyetlen ásvány pecsételte meg – ám ami a ledózerolt utcák helyén évtizedekkel később előkerült, arra még a tudósok sem számítottak.
A Bakony szívében, Pápától délkeletre feküdt egykor Iharkút. A csöndes, erdőkkel körülölelt sváb település lakói generációkon át békében éltek, és még a második világháború utáni kitelepítések és elvándorlások után is mintegy százötvenen tartottak ki szülőföldjük mellett. A hatvanas években azonban olyan felfedezés történt a falu határában, amely alapjaiban változtatta meg a környék térképét. A helyi történetek szerint egy bányász elkóborolt disznói adták az első nyomot, amikor élénkvörösre színeződve tértek haza a közeli erdőből. Nem vér borította őket, hanem a felszín közelében húzódó, rendkívül jó minőségű bauxit. Az alumíniumgyártáshoz nélkülözhetetlen nyersanyagból hatalmas készletek rejtőztek közvetlenül a település alatt és körülötte.
Elviselhetetlenné vált az élet a házak között
A próbafúrások után a hetvenes évek közepén megindult a külszíni fejtés, ezzel pedig megkezdődött Iharkút lassú agóniája. A hatalmas bányagépek és billencsek zaja éjjel-nappal megtörte az erdő csendjét, a finom, vörös bányapor pedig mindenhová beszivárgott: belepte a kerteket, a ruhákat, és az ablakokon át a szobákba is bejutott.

Szögesdróttal körbetekert kereszt is volt, hátborzongató felfedezést tettek magyar urbexesek egy francia bányában, ezt a látványt sose felejtik el
Olvass tovább...
A bányászat terjeszkedése miatt hamarosan világossá vált, hogy a település fizikailag útban van. 1978 és 1981 között az állam kisajátította az ingatlanokat, a lakókat pedig kártalanították, és a környező településekre – főként Pápára, Németbányára és Bakonyjákóra – költöztették. Ezt követően nemcsak a lakóházakat, hanem az iskolát és a templomot is elbontották. Iharkút hivatalosan is megszűnt létezni.
Mohával benőtt kövek őrzik az egykori utcákat
Aki ma ellátogat a Bakony ebbe a szegletébe, nem klasszikus, omladozó falú szellemvárost talál. A természet néhány évtized alatt szinte teljesen visszavette, ami egykor az övé volt. Az avar és a sűrű aljnövényzet alatt azonban a figyelmes szem ma is felfedezheti az élet nyomait: régi kőkerítések maradványait, lépcsőfokokat, kiszáradt kutakat és a hajdani főutca mohával benőtt kockaköveit. A falu egykori lakói és leszármazottai azonban nem hagyták, hogy a település emléke teljesen elvesszen. Az egykori temető és a kialakított emlékpark ma is gondozott zarándokhely, ahol évről évre összegyűlnek az elszármazottak, hogy fejet hajtsanak az eltüntetett szülőfalu előtt.

Közel 20 éve elhagyatott szanatóriumot fedeztek fel egy magyar erdő közepén, borzasztó a látvány
Olvass tovább...
A történet itt véget is érhetett volna egy szomorú ipartörténeti lábjegyzetként, ám a kétezres évek elején váratlan fordulat történt. Miután a bauxitkitermelés befejeződött, a hatalmas, felhagyott bányagödör meredek falai feltárták a föld mélyének több tízmillió éves rétegeit.
2000-ben magyar őslénykutatók bukkantak rá itt Magyarország első dinoszaurusz-leleteire. A késő kréta időszakból, mintegy 85 millió évvel ezelőttről származó kőzetekből több tucat gerinces faj maradványai – köztük a hazánkról elnevezett páncélos dinoszaurusz, a Hungarosaurus tormai csontjai – kerültek elő.
Így esett meg, hogy a falut, amelyet egykor egyetlen ásvány miatt töröltek le a térképről, ma már a világ minden tájáról ismerik a tudósok – mint Közép-Európa egyik legfontosabb őslénytani lelőhelyét.
