promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Gasztro & Utazás

Létezett egy falu a Bakonyban, amit egyik napról a másikra tüntettek el – döbbenetes, mit találtak a helyén évtizedekkel később


Létezett egy falu a Bakonyban, amit egyik napról a másikra tüntettek el – döbbenetes, mit találtak a helyén évtizedekkel később
Borítókép:  YouTube (screenshot)

Magyarországon rengeteg elnéptelenedő kistelepülést ismerünk, de olyanból csak egy akad, amelyet tudatosan, házról házra töröltek le a térképről. A Bakony sűrű erdeinek mélyén egykor több száz éves múltra visszatekintő sváb falu állt, amelynek sorsát egyetlen ásvány pecsételte meg – ám ami a ledózerolt utcák helyén évtizedekkel később előkerült, arra még a tudósok sem számítottak.

A Bakony szívében, Pápától délkeletre feküdt egykor Iharkút. A csöndes, erdőkkel körülölelt sváb település lakói generációkon át békében éltek, és még a második világháború utáni kitelepítések és elvándorlások után is mintegy százötvenen tartottak ki szülőföldjük mellett. A hatvanas években azonban olyan felfedezés történt a falu határában, amely alapjaiban változtatta meg a környék térképét. A helyi történetek szerint egy bányász elkóborolt disznói adták az első nyomot, amikor élénkvörösre színeződve tértek haza a közeli erdőből. Nem vér borította őket, hanem a felszín közelében húzódó, rendkívül jó minőségű bauxit. Az alumíniumgyártáshoz nélkülözhetetlen nyersanyagból hatalmas készletek rejtőztek közvetlenül a település alatt és körülötte.

Elviselhetetlenné vált az élet a házak között

A próbafúrások után a hetvenes évek közepén megindult a külszíni fejtés, ezzel pedig megkezdődött Iharkút lassú agóniája. A hatalmas bányagépek és billencsek zaja éjjel-nappal megtörte az erdő csendjét, a finom, vörös bányapor pedig mindenhová beszivárgott: belepte a kerteket, a ruhákat, és az ablakokon át a szobákba is bejutott.

A bányászat terjeszkedése miatt hamarosan világossá vált, hogy a település fizikailag útban van. 1978 és 1981 között az állam kisajátította az ingatlanokat, a lakókat pedig kártalanították, és a környező településekre – főként Pápára, Németbányára és Bakonyjákóra – költöztették. Ezt követően nemcsak a lakóházakat, hanem az iskolát és a templomot is elbontották. Iharkút hivatalosan is megszűnt létezni.

Mohával benőtt kövek őrzik az egykori utcákat

Aki ma ellátogat a Bakony ebbe a szegletébe, nem klasszikus, omladozó falú szellemvárost talál. A természet néhány évtized alatt szinte teljesen visszavette, ami egykor az övé volt. Az avar és a sűrű aljnövényzet alatt azonban a figyelmes szem ma is felfedezheti az élet nyomait: régi kőkerítések maradványait, lépcsőfokokat, kiszáradt kutakat és a hajdani főutca mohával benőtt kockaköveit. A falu egykori lakói és leszármazottai azonban nem hagyták, hogy a település emléke teljesen elvesszen. Az egykori temető és a kialakított emlékpark ma is gondozott zarándokhely, ahol évről évre összegyűlnek az elszármazottak, hogy fejet hajtsanak az eltüntetett szülőfalu előtt.

A történet itt véget is érhetett volna egy szomorú ipartörténeti lábjegyzetként, ám a kétezres évek elején váratlan fordulat történt. Miután a bauxitkitermelés befejeződött, a hatalmas, felhagyott bányagödör meredek falai feltárták a föld mélyének több tízmillió éves rétegeit.

2000-ben magyar őslénykutatók bukkantak rá itt Magyarország első dinoszaurusz-leleteire. A késő kréta időszakból, mintegy 85 millió évvel ezelőttről származó kőzetekből több tucat gerinces faj maradványai – köztük a hazánkról elnevezett páncélos dinoszaurusz, a Hungarosaurus tormai csontjai – kerültek elő.

Így esett meg, hogy a falut, amelyet egykor egyetlen ásvány miatt töröltek le a térképről, ma már a világ minden tájáról ismerik a tudósok – mint Közép-Európa egyik legfontosabb őslénytani lelőhelyét.