A természet visszahódítja az ipari birodalmat, hazánk egyik legelhagyatottabb helyének története - megdöbbentő urbexes videó cikkünkben
A komlói Zobák-akna egykor a magyar szénbányászat egyik büszkesége volt, ahol több száz méter mélyen dolgoztak a bányászok, és több millió tonna szenet termeltek ki.
Hazánk egyik legelhagyatottabb helyét figyeljük ma meg, ami nem máshol van, mint Komlón.
Ahol régen komoly ipartelep, egész kis birodalom volt, ugyanis a hazai bányászat egyik központja volt. Komlón elsősorban szénbányászat folyt, és ennek a legkiemelkedőbb telepe a híres Zobák-bánya volt. A komlói kőszénbánya 1906-ban került állami kézbe.
A bukott milliárdos palotája ma üresen áll, döbbenetes urbexvideó mutatja meg a svábhegyi villa titkait
Olvass tovább...
A háború után új lendületet kapott a térség.
A komlói városépítés és bányafejlesztés 1948-ban indult útjára. A rendszerhez először a Kossuth I., II. aknák, valamint az Anna-akna csatlakozott, majd később a Zobák-akna, végül pedig a Kossuth IV. akna is bekapcsolódott. 1952-ben indult meg az intenzív kitermelés a Dunaújvárosban 1954-ben átadott Dunai Vasmű számára. Az első szénvonat 1956 májusában közlekedett a két város között. A zobáki területen a leendő akna helyét 1952. április 8-án jelölte meg az első kapavágás. A megfelelő utak, a meddőhányó kiépítése, a készenléti lakások mellett 1963 decemberében elkészült a 3000 fős fürdőépület, később az étterem, az irodaépület, a mentőállomás.
A bánya átadása csak 1969. szeptember 1-jén történt meg. Mélység: a bányászati munkák több száz méter mélységben folytak; korabeli dokumentum szerint 620 méteres mélységben is dolgoztak a bányászok. Kitermelt szén: működése alatt több mint 17 millió tonna feketekőszenet termeltek ki.
A bánya történetéhez hozzátartoznak a nehéz munkakörülmények és a bányászélet kockázatai.
A korabeli források is említenek bányaszerencsétlenségeket az akna kialakítása során. A bánya csúcsán 1500 munkásnak adott elfoglaltságot.
A bányászati tevékenység 2000. január 31-én állt le, ekkor hozták fel az utolsó csille szenet a bányából. Az aknákat tömedékelték, az aknatornyokat lebontották, a drótkötélpályákat megszüntették.
Valamint a bánya bezárásának következményeként lényegesen megnövekedett a munkanélküliség aránya, ezáltal Komló népessége is elkezdett csökkenni, mára több mint 5000 lakos hagyta el a bányavárost. Így ért véget Komló és a bányászat fénykora.
Kolodko szobrok titka, Budapest apró bronzfigurái, amelyek mögött nagy történetek rejtőznek
Olvass tovább...
A vasútállomás közelében lévő szénosztályozó és teherpályaudvar, valamint a bányavasúti pályaudvar (Komló-Teher és Kossuth-Bányaüzem Altáró pályaudvar) 2005-re lebontásra került.
A helyén egy ipari parkot hoztak létre. Jelenleg kihalt minden, az elmúlás, a rozsda lep be mindent. Nemcsak munkahelyek, hanem egy egész közösségi világ tűnt el.
Elhagyott ipari épületek, üres csarnokok, az egykori ipari világ maradványai láthatók mindenfelé, a híres bánya, a híres Zobák-akna helyén, környékén. Az egykor élénk bányaváros, bánya ma az elmúlásé.
Magyarország egyik leglepusztultabb, legelhagyatottabb helye.
Forrás: Nemzeti Archívum, BAMA, Urbex Hungary Pécs, Kalandzóna
