700 éves alagút rejti a magyarok brutális gazdagságát, már tudják is hogy pontosan hol van a rejtélyes hely?

Hollókő nem egyszerűen egy település a Cserhát lankái között - ez a hely egy időkapu, ahol a múlt és a jelen kéz a kézben jár. Az Ófaluban kanyargó macskaköves utcák, a hófehérre meszelt parasztházak és a vár romjai mind azt mesélik, hogy itt soha nem szakadt meg a kapcsolat a régi időkkel. A falut övező legendák közül pedig talán a legismertebb Csák Máté eltűnt kincsének története, amelyről ma is úgy suttognak a helyiek, mintha tegnap rejtette volna el valaki az aranyat a vár mélyén.

Ahogy felkapaszkodunk a várhoz vezető ösvényen, a táj elénk tárja mindazt, amitől Hollókő egyedülálló. A hegytetőn álló erődítmény falai között könnyű elképzelni a középkori harcokat és azokat a napokat, amikor a környék legnagyobb ura, Csák Máté innen irányította a vidéket. A legenda szerint vagyonának egy része máig a vár alatt pihen - és bár a kincs nyomára senki sem bukkant, a hollókői vár titokzatos csendje mindenkiben felébreszti a kincskereső vágyat.

A legkülönlegesebb hely Magyarországon

"Ha van hely, amelyre azt lehet mondani, Magyarország megannyi különleges utazási célpontja között is a legkülönlegesebbek közé tartozik, a Cserhátban megbúvó Hollókő mindenképpen ilyen" - és ez nem túlzás.

Palócföld talán legismertebb települése olyan, mintha megállt volna benne az idő - írja az Origo cikkében.

Vajon mi a Budapesttől északkeleti irányba, közúton nagyjából 100 kilométerre található Hollókő? Skanzen? Újra feltalált hagyományok falva? Netán panoptikum? - teszi fel a kérdést a látogató és a válasz mindegyikre igen. Egyik sem. A községi rangú, alig 400 lakosú Hollókő több száz éves, jórészt ma is lakott parasztházaival, tradícióival, egy nagyonn élő, lélegző település.

A vár, ahol a kincs rejtőzik

A hollókői vár nem csak látványosság - ez egy igazi történelmi helyszín, ahol legendák szerint Csák Máté elveszett kincse még mindig valahol rejtőzik. A vár a 13. században épült, és évszázadokon át kulcsszerepet játszott a térség védelmében.

"A várból széles erdei ösvényen sétálhatunk le az Ófaluba, az eredetileg egyutcás ó-Hollókő házai közé, melyek a régi idők palóc népi építészetének stílusjegyeit viselik magukon."

Itt megállt az idő

Hollókő különlegessége az Ófalú, amely "az egyetlen falusi világörökségi helyszín Magyarországon". Ez nem egy múzeum - itt ma is élnek emberek, akik őrzik a palóc hagyományokat. Hollókő különösen híres húsvéti hagyományairól, de nem csak húsvétkor érdemes felkeresni. A mai formáját a 18. századtól a 20. századi elejéig elnyerő és azóta lényegében változatlan formában megmaradt, 67 házat számláló Ófalú egyedülálló látvány.

"Hollókőn régen többször pusztított tűzvész, a régi zsúptetők könnyen kigyulladtak. Végül a 20. század elején az eredeti jegyeiket megőrző házakon is megjelent a cserépzsindely, így őrizve meg a falut a ma látogatóinak."

Ez a praktikus változtatás mentette meg a falut az utókor számára.

"Szánjunk több órát a házak közötti utcai sétára, hiszen a hollókői örökség egy részét ezekbe betérve láthatjuk."

Megrögzött tradíciók

"Azt pedig, hogy nevét nem csak nálunk, hanem az országon kívül is jól ismerik, mutatja, hogy rengeteg külföldi érkezik a felkeresni." Azon a menetrendszerinti buszon is ült néhány fiatal külföldi látogató, amellyel mi érkeztünk Palócföld talán leghíresebb településére augusztus 20-án.

"Várbeli látánkon pedig szervezett csoport tagjaival is találkoztunk."

Hollókő nem egy kihalt múzeum, hanem élő település, ahol a hagyományok természetes részei a mindennapoknak. A palóc népviselet, a kézműves mesterségek, a népi építészet mind-mind autentikus módon van jelen. Érdemes rá egy egész napot szánni.