promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Egyiptomban őrjöngenek, felborult piramist találtak a szlovák határhoz közel

Egyiptomban őrjöngenek, felborult piramist találtak a szlovák határhoz közel

Borítókép:  Profimedia (illusztráció)
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Ez lehet a legrégebbi európai építmény, még a gízai piramisoknál is öregebb lehet.

A világ számos pontján fedeztek már fel rejtélyes, az egyiptomi piramisokhoz hasonló építményeket. Azonban az egyiptomihoz hasonló, akár még történelmileg is jelentős közép-amerikai piramisok is messze nem olya régiek, mint a Nílus mellett felhúzott legendás objektumok. A szakértők szerint az amerikai kontinensen épített piramisok nagy része is csak az elmúlt ezer évből származik, Egyiptom matuzsálemei viszont három-négyezer évesek lehetnek, függően attól, hogy éppen melyik dinasztia „alkotta” őket.

Európa első igazán komolyan vehető kultúrája a görög volt, ám ők a jelek szerint nem igazán hittek a piramisépítősdiben. Ahogy a rómaiak is meghagyták ezen épületek csodálatát az egyiptomiak számára. Ám könnyen lehet, hogy más, titokzatosabb sorsú törzsek viszont nem szerénykedtek, és megépítették a maguk piramisait.A közelmúltban a szlovák-lengyel határtól 400 kilométerre bukkantak egy kicsi, de különlegesnek tűnő ókori épületre. Egyes szakértők becslése szerint akár 5000 évesek is lehetnek, mint az egyiptomi „rokonok”.

Már régóta tudnak a lengyelek Kujávia-pomerániai vajdaság büszkeségéről, ami köré régészeti emlékhelyet is felhúztak, hogy megóvják a felfedezett, döntött piramisokat az utókornak.

Kissé túlzás ezeket az építményeket piramisoknak nevezni, ugyanis elsőre távol állnak attól. Mindössze három méter magasak, ez pedig valóban elenyésző a bőben száz méter fölé nyúló nílusi óriásoknál. Azonban mégis döntött piramisokról beszélhetünk, lévén a szintén nem túl nagy, hat és tíz méter közötti szélesség mellett is százharminc és kétszáz méteres hosszúsággal bírnak ezek az épületek.

A lengyel piramisok kimondottan vegyes alapanyagokból készültek, a számítások szerint egy-egy építményez hozzávetőleg 1000 köbméter föld, sokszáz faoszlop és még 200 köbméter építőkőre is szükségük volt.

Állítólag itt is beszélhetünk egyiptomi rejtélyről a készítést illetően, lévén egyes kődarabok akár 7-10 tonnás monstrumok is lehetnek. Ezek mozgatásához elengedhetetlen volt a gondos tervező és előkészítő munka.

Feltételezések szerint az 5000 évvel ezelőtti építők nem szlávok, hanem valamilyen ógermán népcsoport lehettek. Érdekesség, de a helyi, lengyel legendáriumban még csak véletlenül sem piramisként azonosítják ezeket a mementókat. Zalkinak nevezik őket, ami óriások sírját jelenti. Jelenleg csak néhány tucat ilyen „síremléket” tartanak számon, de a pletykák és a népemlékezet szerint akár több száz ilyen építmény is megbújhat a lengyel erdők végtelenjében.

Sőt, vannak amelyeket a vidékiek elbontottak, hogy saját célra használják a méretes köveket.

Leírások szerint már az 1970-es évek óta meggyőződés, hogy a monumentális méretek ellenére mindössze egyetlen ember végső nyughelyét jelentették ezek a piramisok. Amik manapság már inkább csak dombként azonosítanak a szakemberek, semmint épületként. Igaz, vannak, akik szerint inkább helyszínéül szolgálhattok különböző rituális szertartásoknak.

A lengyel piramisok felfedezése:

Forrás: Új Szó