Óriási felfedezés a Dunával kapcsolatban, eddig egy csalásra épült minden?

Ha valaha is jártál a Duna forrásánál, lehet, hogy nem is a valódi helyen álltál. A Fekete-erdő szívében, a donaueschingeni kastélyparkban évtizedek óta turisták ezrei fotózkodnak egy díszes medence mellett, miközben a folyó igazi bölcsője kilométerekkel arrébb, egy eldugott erdei tisztáson csörgedezik.

Ami elsőre ártatlan turisztikai látványosságnak tűnik, valójában egy több évszázados vita, hercegi önkény és ügyes marketing eredménye - egy átverés, ami ma is működik.

A nagy Duna-forrás átverés

Mindenki ismeri a Dunát, Európa második leghosszabb folyóját, ami tíz országon folyik keresztül. De azt vajon tudod-e, hol ered valójában? A legtöbben rávágnák, hogy a németországi Fekete-erdőben, Donaueschingen városában, egy gyönyörű kastélyparkban. A turistabuszok ide hozzák a tömegeket, a táblák büszkén hirdetik: "Itt a Duna forrása". De mi van, ha ez az egész csak egy jól felépített, évszázados hazugság?

A valóság az, hogy a Duna eredete körül évszázadok óta zajlik a vita, ami tele van hercegi vetélkedéssel, tudományos csatákkal és egy jó adag turisztikai marketinggel.

A helyzet az, hogy a legtöbb ember, aki meglátogatja a "hivatalos" forrást, valójában egyáltalán nem ott van, ahol a Duna ténylegesen útjára indul.

A herceg, aki parancsba adta, hol eredjen a Duna

A történet egészen a rómaiakig nyúlik vissza, de a vita a 16. században élesedett ki igazán. Sebastian Münster, egy korabeli tudós 1538-ban kijelentette, hogy a donaueschingeni kastélyparkban lévő forrás a Duna eredete. Ezt azonban egy freiburgi professzor azonnal vitatta, mondván,

a Duna valójában két patak, a Brigach és a Breg összefolyásából jön létre, tehát azok forrását kell keresni.

Hogy lett mégis a kastélyparki medence a hivatalos forrás? Egyszerűen. A helyi Fürstenbergi hercegnek elege lett a vitából, és hivatalosan is kimondta, hogy a Duna forrása az ő kastélyának parkjában van. Ezzel a paranccsal lényegében évszázadokra eldöntötte a kérdést, legalábbis a nagyközönség számára. A helyszín könnyen megközelíthető, látványos, és tökéletes turista-csalogató.

Ahonnan a Duna TÉNYLEG ered

A tudósokat és a kutatókat azonban nem lehetett egy hercegi paranccsal elhallgattatni. A kutatások folytatódtak, és a 20. században egy geológus-fogász házaspár végleg pontot tett a vita végére. Földrajzilag és tudományosan is bebizonyították, hogy a Duna leghosszabb ága a Breg patak, amely Furtwangen mellett, egy eldugott erdei tisztáson ered.

Ez a valódi forrás. Nem egy díszes medence, hanem egy egyszerű, természetes forrás az erdő mélyén, egy 1000 éves kápolna közelében. A Duna hivatalos hosszát is ettől a ponttól számítják. A probléma? Ide nem visz autópálya, a turistabuszok nehezen jutnak el, és sokkal kevésbé "eladható", mint a csillogó kastélypark.

A vita tehát turisztikai szempontból a mai napig tart. Donaueschingen kínálja a kényelmes, látványos, de földrajzilag pontatlan élményt, míg Furtwangen a valódi, autentikus, de nehezebben megközelíthető forrást. A legtöbb turista pedig mit sem sejtve sétál bele az évszázados csapdába, és a kastélyparkban fotózkodik, miközben a Duna igazi bölcsője kilométerekkel arrébb, az erdő csendjében rejtőzik.