Így omlik össze Amerika egy pillanat alatt, a káoszt és a félelmet fogja meg a legjobban a Bushwick

Az USA és a polgárháború kifejezések évszázadok óta kéz a kézben járnak és rengetegen találgatják, hogy mikor növekszik akkorára az ellentét egyes államok között, hogy megismétlődjenek az 1861-65 közötti események.

Habár az Egyesült Államok stabilnak és megrendíthetetlennek tűnik egy külső szemlélődő számára, a nemrég lezajlott választások is jelezték, hogy komoly nézetkülönbségek alakultak ki. A Capitolium ostroma ismét felerősítette azokat a teóriákat, hogy közel lehet a nagy szakadáshoz az USA, ám ez végül nem következett be, ami nem csupán az amerikai lakosságnak, de globális szempontból is a lehető legjobb hír.

Gyakori téma, nem véletlen

Ennek ellenére mostanában viszonylag gyakran foglalkoztak vele a filmiparban is, hiszen mind a feltételezett esemény, mind pedig annak következményei sokakat érdekelnek. Az Alex Garland-féle Polgárháborúról már írtunk korábban, ám van még egy rejtett alkotás a témában, ami bár nem durrant akkorát – minimális költségvetése miatt ez nem is volt elvárható – mint az előbb említett mozi, mégis érdekes módon fogja meg a határokon belüli összecsapás eseménysorozatát.

A film ereje a kiszámíthatatlanságában rejlik, remekül ábrázolja azt, hogy a jól ismert, biztonságos mindennapokból milyen gyorsan lehet rémálom. Egy fiatal lány és egy veterán katona Lucy és Stupe (Britanny Snow és Dave Bautista) párosa túlzás nélkül tökéletesen illik a film hangulatához, a drámát pedig nem kerülheti el a néző. Lassan adagolják a polgárháborús esemény okát és miértjét, a brutalitást nézve azonban választ nem, csak kérdéseket kaphatunk. Tényleg ennyire súlyos lenne egy hasonló konfliktus?

A korábbi pankrátor Bautista számos filmben feltűnt már, de egyértelműen ezzel a karakterrel találták meg a leginkább, és kicsit szomorú, hogy nem feltétlenül ezekkel a szerepekkel találják meg. A Bushwick kapcsán talán a legfontosabb, hogy ne ítéljük meg előre, érdemes nyitott szemmel és kíváncsian megközelíteni és elgondolkodni rajta. Többször nézős, kíméletlen és garantáltan hagy egyfajta nyomasztó érzést az emberben, és ehhez még az Egyesült Államokban sem kell élni.

Az előzetes sokat nem árul el (és ez így is van jól), ennél mélyebb a mondanivaló, csak ne legyünk lusták megkeresni benne: