Százmillióan látták Amerikában a világvégét, az elnöknek is megfagyott a vér az ereiben

Hogy mit hoz a jövő a világ szuperhatalmai között, azt senki nem tudja előre, abban viszont már évtizedek óta biztosak lehetünk, hogy a nukleáris fegyverkezés örökre megváltoztatta a játékszabályokat. Minden korábbinál végzetesebb csapásokat lennének képesek ugyanis egymásra mérni az atomhatalmak, és ehhez elég egyetlen elhibázott döntés.

Az, hogy csak a szerencsén múlt az atomháború elkerülése, nem kérdés, az viszont nem mindig volt egyértelmű, hogy az átlagemberek mennyire érezték ennek a fenyegetését, hiszen sokáig látványosságként tekintettek az atomrobbantásokra.

Reagan is megdöbbent

A hidegháború fenyegetése a lakosság figyelmeztetését is új szintre emelte. Skandináviában szórólapokat osztottak, hogy mit célszerű tenni és miket érdemes beszerezni, ha háború fenyeget, Nagy-Britanniában házi bunkerkészítésre ösztönözték az embereket, világszerte sorra épültek a hatalmas óvóhelyek. Amíg azonban az emberek nem látták, milyen pusztítást okozhat egy nukleáris háború, nem érthették teljesen a helyzetet, ebben pedig a filmek voltak a legerősebb eszközök.

A nyolcvanas években több olyan alkotás is született, ami olyan módon ábrázolja a rémálmokat, hogy aki egyszer látta azokat, örökre megjegyzi a háború tétjét, és azt, hogy egy ekkora pusztításnak nincsenek győztesei.

A Másnapot szinte napra pontosan 41 éve, 1983. november 20-án mutatták be az amerikai ABC csatornán. Nicholas Meyer rendező az USA és a Szovjetunió képzeletbeli háborúját vitte vászonra, méghozzá a hétköznapi emberek szemszögéből. Nem derül ki, ki nyomta meg először a gombot, és Meyer szerint épp ez a lényeg. Hiába ajánlott fel az amerikai hadsereg minden eszközt és pénzt a film elkészítéshez, hogy cserébe a szovjeteket állítsák be bűnbaknak a filmben, ez nem történt meg.

A filmet százmillióan látták a bemutató napján, 1987-ben pedig a Szovjetunióban is leadátk. Az USA akkori elnöke, Ronald Reagan is látta, aki naplójában megdöbbentőnek és letaglózónak nevezte azt.

Alig egy évvel később egy talán még megrázóbb alkotás is napvilágot látott, a Fonalak célja szintén hasonló volt. Habár azóta jöttek sokkal látványosabb posztapokaliptikus filmek, aki ezt a kettőt látta, annak valószínűleg ezek lesznek a legmaradandóbb „élmények”, és egy életre megérti, miért kell mindenáron elkerülni a nukleáris eszkalációt.