Hungarikumokat árulnak egy külföldi boltban, a magyarok viszont azonnal átlátnak a szitán

A magyar termékek most már szó szerint világhírűek: szépen lassan beszivárog az összes országba és kontinensre a kultúrák, a gasztronómiánk és azok a csak magyarokra jellemző sajátosságok, amikre büszkék vagyunk. Egyre több helyen lehet kapni Hungarikumot és nem ritka, hogy Amerikában, Ázsiában, vagy akár Afrikában találkozunk ismerős ízekkel, kifejezésekkel.

Mi is pontosan a Hungarikum?

Hungarikumnak nevezzük azokat az értékeket, amelyek a magyarságra jellemző, egyedi és kiemelkedő sajátosságokkal rendelkeznek és amelyek méltán képviselik a magyar nemzeti örökséget. Ezek lehetnek tárgyi, szellemi, kulturális, természeti vagy akár gasztronómiai jellegű értékek, de közös bennük, hogy mindegyikük különleges és sajátosan csak a mi országunkra jellemző. Ahhoz, hogy valami hungarikummá váljon, egy több lépcsőből álló folyamaton kell végig haladnia, amely során az értéket először helyi, majd megyei vagy ágazati szinten ismerik el, végül pedig országos szinten is rangot kap.

A hungarikumok rendszere úgy épül fel, hogy az érték először egy települési vagy tájegységi értéktárba kerül be, ha az adott közösség fontosnak tartja. Innen továbbjuthat a megyei értéktárba, vagy tematikusan valamelyik ágazati értéktárba, például az agrár- vagy kulturális értéktárba. Ha az érték országos jelentőségűnek minősül, bekerülhet a Magyar Értéktárba, amely már a nemzeti szintű elismerést jelenti. A folyamat utolsó lépése, hogy a Hungarikum Bizottság megvizsgálja az értéket, és ha azt valóban a magyarság szempontjából kiemelkedőnek, különlegesnek és példamutatónak találja, akkor hivatalosan is hungarikummá nyilvánítja.

Ahhoz, hogy egy érték hungarikummá váljon, számos feltételnek kell megfelelnie. Először is kiemelkedő minőséget, vagy teljesítményt kell képviselnie, legyen szó akár egy termékről, hagyományról vagy szellemi örökségről. Fontos, hogy az érték egyedisége szorosan kapcsolódjon a magyar kultúrához vagy történelemhez, tehát ne legyen általánosan elterjedt máshol is. Emellett az is elvárás, hogy hosszú idő óta fennálljon, azaz ne egy újkeletű vagy múló divat legyen, hanem stabilan beágyazódott a magyar társadalomba. A hungarikummá nyilvánításhoz elengedhetetlen az is, hogy az adott érték széles körben ismert és elfogadott legyen, valamint hitelesen dokumentálható módon kapcsolódjon a magyarsághoz.

A hivatalosan elismert hungarikumok között számos ismert érték található, amelyek közül néhányat érdemes kiemelni. Ilyen például a világhírű Tokaji aszúbor, amely a magyar borászat egyik csúcsterméke, vagy a pálinka, amely nemcsak népszerű ital, hanem törvényileg védett magyar eredetmegjelölés is. A Herendi porcelán a kézművesség és a minőség szimbóluma, míg a kalocsai hímzés a népművészet egyik legismertebb, színes és díszes példája. A hungarikumok sorába tartozik továbbá a magyar szürkemarha, amely a hagyományos magyar állattartás egyik jelképe, valamint a busójárás, amely a mohácsi télűző népszokás révén került be a kulturális örökségbe. Említésre méltó Puskás Ferenc életműve is, amely nemcsak sportteljesítménye miatt, hanem a magyar labdarúgás nemzetközi elismertetésében játszott szerepe révén is különleges helyet foglal el a nemzeti értékek között.

Szerbiában több bolt is van, ahol magyar különlegességekkel, azaz Hungarikumokkal foglalkoznak.

Igen ám, de a nekünk hazai termékeket árusító bolt a magyaroknak (közöttük nekem is) igen nagy meglepetést okozott, miután belép az ember. A magyar termékek közül szinte alig va olyan, ami ismerős lenne nekünk. Ez persze semmit sem csorbít a bolt különlegességén, ahol igazi finomságokat lehet találni és büszkén terjesztik Szerbiában a magyar kultúrát, a boltokban dolgozók pedig még néhány magyar szót is tudnak. Mindennsetre igen furcsa, hogy ezeket a termékeket náluk miért nem lehet kapni, vagy ha mégis lehet, akkor miért nem reklámozzák jobban?

Szerbiában nagyon büszkék a Hungarikumokat árusító boltra: