Óriási titok lappangott József Attila és Ady körül, ez most nyilvánosságra került és nagyot robbant

József Attila a 20. század első felének egyik legismertebb (és ma már legelismertebb) költője volt. Tragikus sorsa, bevégezetlen pályája hű lenyomata a két világháború közötti Magyarországnak.

A halála körül rengeteg a bizonytalanság, a hivatalos álláspont szerint öngyilkos lett 1937-ben, mások viszont – köztük Garamvölgyi László, az ORFK első szóvivője – úgy gondolják, hogy csupán véletlen baleset történt.

Egy biztos, évekkel a halála előtt József Attila már pszichológus támogatására szorult. Véletlenül került 1931-ben Rapaport Samu közelébe, aki éppen egy könyvön dolgozott, és a költőt kérte meg a szöveg gondozására. Honoráriumként az orvos pszichoanalitikus kezelést nyújtott a neurotikus tünetekkel bajlódó férfinak.

1935-től viszont már Gyömrői Edit kezelte, akibe József Attila reménytelenül szerelmes lett. A nő skizofréniát diagnosztizált a költőnél, bár ma már sokkal inkább valószínűsítik a borderline személyiségzavart.

Néhány közeli ismerőse szerint a kezelések inkább rontottak a költő állapotán, ez azonban túlzásnak nevezhető. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy alig értek el javulást nála, ami kétségkívül azután hozzájárulhatott József Attila korai halálához.

„A neurotikus spekulációiról szóló szövegeit Gyömrői Editnek adta, és tőle került ajándékként Aczél Györgyhöz a hetvenes években. Hamar nyilvánosságra került, így régóta olvasható… A hasonló témájú Szabad-ötletek jegyzéke kiadásának nagy ellenzői voltak a magyar pszichoanalitikusok, akik azt mondták, hogy az egy terápiás anyag, és etikailag tiltott dolog a megjelentetése”

– mutatott rá Bókay Antal irodalomtörténész az Ultrahang Plusz nevű YouTube-csatornán. Ugyancsak ő árulta el, hogy néhány évtizeddel korábban egy másik zsenit, Ady Endrét is pszichoanalitikus kezelésnek vetették volna alá, ám az a történet némileg szerencsésebben végződött.

„Adyról tudható, hogy irtózott az orvoslás és a gyógyítás legkülönbözőbb nemeitől, és Ferenczi Sándor pszichoanalitikussal is csak Ignotus hathatós győzködésére volt hajlandó leülni. Ferenczi a beszélgetés végén nem ragaszkodott Ady kezeléséhez, és ezt a költő győzelemként élte meg”

– olvasható a Librarius című kulturális oldalon is. Bókay Antal ehhez annyit fűzött hozzá, hogy Ferenczi azért nem vállalta Ady kezelését, mert akkor a költő alighanem abbahagyta volna a versírást, termékenysége nagyrészt a különleges lelkivilágából származott.

„Arról Ferenczi csak Ignotusnak és Hatvanynak tett célzást, hogy ő lángészhez nyúlni nem mer. Amit a természet ilyen módon teremtett remekbe – vallotta az orvos –, ahol a betegséget is átformálja a maga módján alkotóképességgé –, ott doktor ne kontárkodjék belső dolgokba”

– olvasható a Librarius cikkében.

A Bókay Antallal folytatott beszélgetés itt nézhető meg: