Ez az egyetlen faj él belőle Magyarországon, hihetetlen élőlény

Magyarország számtalan különleges állatnak ad otthont, azonban ezek közül is kiemelkedik néhány, olyan különleges tulajdonságokkal, amik egészen egyedi színfoltjai a gyönyörű vidékeinknek.

A mocsári teknős Közép-Európa egyetlen őshonos teknősfaja, amely Magyarországon is honos és természetvédelmi oltalom alatt áll. Ez a közepes méretű, zömök testfelépítésű, ragadozó életmódot folytató hüllő főként alföldi és dombvidéki élőhelyeken fordul elő, különösen ott, ahol hosszan húzódó, nádas, mocsaras területek, sekély tavak, lassú folyású patakok vagy holtágak találhatóak. Az állat kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, nemcsak hazánkban, de egész Európában is.

A mocsári teknős testhossza általában 16–20 centiméter, de néha elérheti a 25 centimétert is. Páncélja ovális, enyhén domború, színe zöldesbarna, vagy majdnem fekete, gyakran sárgás pöttyökkel vagy csíkozással díszített. A hasi páncél, azaz a plastron sárgás színű, sötét mintázattal. Lábaikat erőteljes karmok és úszóhártyás ujjak segítik az úszásban, míg nyakuk hosszú és hajlékony, ami lehetővé teszi számukra a gyors reagálást zsákmányszerzéskor.

A mocsári teknős mindenevő, de túlnyomórészt ragadozó: fogyaszt rovarokat, férgeket, halivadékot, kétéltűeket és esetenként vízinövényeket is.

Különösen aktív a tavaszi és nyári hónapokban, amikor bőséges táplálék áll rendelkezésére. Télen hibernál, ilyenkor az iszapba ássa be magát, ahol lelassult anyagcserével vészeli át a hideg időszakot.

A faj szaporodása különösen érzékeny időszak. A nőstények május és június között rakják le tojásaikat a víztől távolabb eső, napos, homokos vagy laza talajú területeken. A fészekalj általában 8–15 tojásból áll. A kelési idő hosszú, akár 90 nap is lehet és az utódok nem minden esetben kelnek ki még az ősz előtt, előfordul, hogy csak tavasszal bújnak elő. A hőmérséklet döntő szerepet játszik a teknősök ivarának kialakulásában: melegebb fészekhőmérséklet nőstényeket, hűvösebb pedig hímeket eredményez.

A mocsári teknős hazai állománya az elmúlt évszázadokban jelentősen megfogyatkozott.

Főbb veszélyeztető tényezők a vizes élőhelyek lecsapolása, a vízminőség romlása, az élőhelyek feldarabolódása, a közúti forgalom okozta elhullás (különösen a tojásrakás időszakában), valamint az invazív fajok, mint például a vörösfülű ékszerteknős térhódítása. Ezek az idegenhonos fajok versengenek a mocsári teknőssel a táplálékért és a fészkelőhelyekért, sőt, hibridizációval is veszélyeztethetik a fajt.

A faj védelmét az 1996. évi természetvédelmi törvény is szabályozza. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint. Az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve alapján kiemelt jelentőségű faj, amely a Natura 2000 hálózat keretében is oltalmat élvez. Számos természetvédelmi program, például a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park célzottan foglalkozik az állományok felmérésével és megőrzésével, fészekőrzéssel és élőhely-rekonstrukcióval.

A természetvédelmi intézkedések ellenére a mocsári teknős fennmaradása hosszú távon csak akkor biztosított, ha a vizes élőhelyeket megőrizzük, a természetes szaporodási feltételeket javítjuk, és visszaszorítjuk az idegenhonos teknősfajokat. Az ismeretterjesztés, az oktatás és a lakossági szemléletformálás szintén kulcsfontosságú, hiszen a legtöbb fenyegetés emberi tevékenységből ered.

A videóból többet is megtudhatsz erről a különleges fajról:

_{Forrás: mme.hu, wikipedia}