A só az új cukor? Ijesztő figyelmeztetést adott ki a WHO

Túl sok só - csendes gyilkos a tányéron

A só évezredek óta az egyik legfontosabb fűszerünk, mégis épp ez a hétköznapi összetevő válhat az egészségünk egyik legnagyobb ellenségévé. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb ajánlásai szerint ideje komolyabban venni a túlzott sófogyasztás veszélyeit. A szív- és érrendszeri betegségek egyik fő okozója a magas nátriumbevitel, amely évente közel 1,9 millió halálesetért felelős világszerte.

A WHO szerint a biztonságos napi nátriumbevitel legfeljebb 2 gramm lehet, ami körülbelül 5 gramm sót jelent - ezzel szemben a globális átlag ennek több mint kétszerese. Magyarországon a helyzet még aggasztóbb: egy 2014-es felmérés szerint a magyar férfiak napi 16 gramm, a nők pedig 11 gramm sót fogyasztanak, azaz sokszorosát az ajánlott mennyiségnek.

Káliummal dúsított só - a jövő alternatívája?

A WHO szerint az egyik lehetséges megoldás az, ha a hagyományos konyhasót alacsonyabb nátriumtartalmú változatokkal helyettesítjük, például káliummal dúsított sóval. Ez nem csupán a nátriumfogyasztás csökkentésére szolgál, hanem a káliumbevitelt is növeli, amely pozitív hatással van a vérnyomás szabályozására és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Fontos azonban, hogy bizonyos egészségügyi állapotok (például vesebetegség) esetén a káliumbevitel fokozott figyelmet igényel, ezért ezekben az esetekben a káliummal dúsított só alkalmazása nem ajánlott.

Kormányok, élelmiszeripar, fogyasztók - mindenkinek van dolga

A sóbevitel csökkentése nem csak egyéni felelősség. A WHO hangsúlyozza, hogy a feldolgozott élelmiszerek rendkívül magas sótartalma miatt az élelmiszeriparnak is szerepet kell vállalnia a sócsökkentésben.

Az egészségesebb alternatívák elérhetőbbé tételéhez szükség van a kormányok közreműködésére is, például szabályozások és figyelemfelhívó kampányok formájában. Ha az üzletek polcain a hagyományos só mellett megjelennek az alacsonyabb nátriumtartalmú változatok, az emberek könnyebben válthatnak egészségesebb alternatívára anélkül, hogy drasztikus életmódbeli változtatásokra lenne szükségük.

Végítélet

Úgy tűnik hát, hogy a só egyaránt lehet az ételek ízesítője és az egészségünk csendes rombolója. A tudatos sófogyasztás, az egészségesebb alternatívák választása és az iparági változtatások mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkentsük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Az első lépés természetesen a saját konyhánkban kezdődik - érdemes odafigyelni, mennyi sót használunk és milyen forrásból visszük be a napi nátriumadagunkat. Mert bár egy csipet só valóban megbolondíthatja az ételt - a túlzásba vitt fogyasztása végzetes lehet.

Hogy kerül egyáltalán a só az asztalunkra? Ebből a videóból minden kiderül: