Kihallgattam amit a nővérem és a párja beszélgettek titokban, a szüleim azonnal kidobták a fiút a házból

Mónika és testvére mindig is nagyon közel álltak egymáshoz, éppen ezért is érintette annyira rosszul, hogy az utóbbi időben ez a kapcsolat egy kicsit lazább lett. Mónika testvére minden idejét az új párjával töltötte, aminek a család az elején örült, aztán lett néhány egyre aggasztóbb jel. Most az ő történetüket olvashatjátok:

Sziasztok! Félek, hogy örökre elveszítettem a testvéremet, de szerintem a lehető legjobb döntést hoztam, még akkor is, ha ő ezt most nem látja be. Néhány hónappal ezelőtt kezdődött: megismerkedett egy fiúval, aki az elejétől fogva elvarázsolta. Nagyon hamar elkezdett furcsán viselkedni, de azt gondoltuk, hogy ez az első komolyabb kapcsolata, még keresi magát a szerelemben és a felnőtt életben, így bár rosszul esett nekem és a szüleimnek is, hogy kevesebbet foglalkozik velünk, mégis megpróbáltunk örülni az örömének.

Ekkor még álmomban sem jutott volna eszembe, hogy közbe avatkozásra és szülői szigorra lesz szükség.

A srácon nem látszott semmi furcsa, visszahúzódó volt és kicsit talán okoskodó, de mindenkinek van rossz tulajdonsága. Egyik alkalommal aztán mikor nálunk volt vendégségben, akkor valószínűleg nem tudták, hogy én is otthon vagyok. A tesóm szobája félig nyitva volt, ami mostanában nem gyakran fordult elő, így hallottam, hogy beszélgetnek.

Tovább akartam menni, mivel tisztelem a magánéletét, de megütötte a fülemet a fiú mondata:

Leti, hidd el, a családod csak visszahúz téged. Meg kell velük szakítanod a kapcsolatot. Meg kell tisztulnod és át kell adnod magad a felsőbb jónak, nem foglalkozhatsz ilyen földi dolgokkal. Azt is mióta ígéred, hogy elkezded a fényevést, mindannyian végigcsináltuk a tisztítókúrát, addig amíg ezen át nem esel nem lehetünk mi ketten együtt boldogak. Nem szeretnék már sokáig várni.

A földbe gyökerezett a lábam: nem sokat tudok a szektákról, de ez nagyon olyasminek hangzott.

Tejesen pánikba estem és nem tudtam mit csináljak. Úgy éreztem, hogy ehhez egyedül kevés vagyok, de még megkíséreltem beszélni a testvéremmel. megkérdeztem bántja-e valami, milyen a viszonya a pasijával,  de teljesen bezárkózott és azt mondta törődjek a saját dolgommal. Igen ám, de ez is az én dolgom: ő a testvérem és szeretem.

Végül úgy döntöttem, hogy szólok a szüleimnek. Elképesztően kiborultak. A fiút azonnal kidobták a házból és közölték, ha még egyszer a környéken látják nem ússza meg ennyivel. Ő ott helyben kidobta a testvéremet és végül elment, de előtte még mindennek elhordott minket. A nővérem összeomlott az eltiltástól és a szakítástól, azóta nem lehet kiimádkozni a szobájából, az egyetemi órákra sem jár be. Sem velem, sem a szüleimmel nem beszél. Félek, hogy egy életre tönkretettem a boldogságát és a kettőnk kapcsolatát, de közben pedig azt sem akarom, hogy rossz társaságba keveredjen, ahol később aztán nagyobb bajok is érhetik.

csaladi-vita-szekta-fenyeves-szuloi-szigor-eltiltas-szakitas