Szörnyű járvány terjed Európában, azonnal lépni kell, egyre súlyosabb hatásai lesznek

Több országban is megkongatták a vészharangot a társadalmakban futótűzként terjedő szociális mintázatok miatt, ami a társas kapcsolatok leépüléséhez, ezáltal elmagányosodáshoz és az emiatt kialakuló egészségügyi gondokhoz vezethet.

Amikor erről a témáról esik szó, a legtöbben Japánra gondolnak, azonban a nyugat-európai társadalmak is egyre érintettebbek, mint ahogy azt a Kanadában élő magyar orvos, Dr. Máté Gábor Friderikusz Sándor podcast műsorában is megemlítette (nagyjából a 21. percnél):

„A nyugati világban egy magányossági járvány van. Angliában van egy magányossági miniszter is, olyan rossz a helyzet, és a magányosság annyira emeli a betegségek esélyeit, mint 15 cigaretta egy nap”

– fogalmazott a szakember, akinek szakterülete a függőségek kutatása és kezelése.

Mint hozzátette, a magány stresszt okoz, akik pedig ezzel küzdenek, nagyobb eséllyel szenvednek súlyos betegségekben a későbbiekben, és hamarabb halnak meg. Az érzelmi támogatás pedig elengedhetetlen az egészségünk fenntartásához.

Egyre súlyosabb hatásokkal jár

A modern életstílus, az urbanizáció, a technológiai fejlődés, valamint a hagyományos közösségi kapcsolatok elhalványulása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan magányosnak érzik magukat, még akkor is, ha fizikailag nem élnek elszigetelten. Társadalmi szinten az elmagányosodás a közösségek összetartó erejét gyengíti, ami még tovább növeli az elkülönülést, ez pedig súlyos betegségek kialakulásához vezethet.

Az ezzel járó, úgynevezett krónikus stressz hozzájárulhat szív- és érrendszeri problémák, például magas vérnyomás és szívroham kialakulásához. Ezen kívül a magány növeli a depresszió és a szorongásos zavarok kialakulásának esélyét, amely további súlyos mentális problémákhoz vezetnek.

A teljes beszélgetésből az is kiderül, hogy a civilizációval együtt, illetve azok vívmányaival következtében alakulhatott ki ez a problémahalmaz, ami nem egyik napról a másikra fejlődött ki, évezredek alatt jutottunk el erre a pontra.

„Amit civilizációnak hívunk, 12 ezer év, 15 ezer év. És persze sok vívmánya van a civilizációnak, senki sem akar visszamenni a dzsungelbe. Arról beszélek, amit elvesztettünk, amit elfelejtettünk, a természetünkből. Mert a természetünket az evolúció formálta és határozta meg”

– fogalmazott.