Van, ami 70-szer drágább most, mint 1990-ben, mégis megvesszük

A Központi Statisztikai Hivatal online elérhető adatbázisában kutakodva megnézhetjük, hogy nagyjából 20 évvel ezelőtt mennyibe kerültek bizonyos termékek. 1996-ban a kenyér 86 Ft, a cukor 104 Ft, a benzin 120 Ft, a szemétszállítás havi díja 249 Ft, egy doboz Sopianae cigaretta 115 Ft, egy napi menü átlagosan 287 Ft, egy multiplex mozijegy 182 Ft volt. 

Az áremelkedések döbbenetesek, amit azért valamelyest kompenzál az, hogy az elmúlt két évtizedben a minimálbér és az átlagbér, valamint nyugdíjak is emelkedtek.

A Házon kívül stábja nemrég összehasonlította az elmúlt 5 év áremelkedéseit és megállapította, hogy egy paprikás csirkéért akár 75%-kal is többet fizethetünk a boltokban. Az Index erre reagálva készített egy rövid videót, amelyben az elmúlt fél évtized helyett a 20-25 évet utazhatunk vissza az időben. Így összemérve valamelyest relevánsabb adatokat kaphatunk a fogyasztói árak és a bérek emelkedésére vonatkozóan.

Ha a bérek alakulását nézzük, akkor 1990-ben a minimálbér 4515 forint volt. 2025. január elsejétől ez 290.800 forint, azaz 64,4-szer több. Az átlagbér 1990-ben 13 446 forint volt, 2024 végén a medián bruttó átlagkereset 518.800 forintot jelentett.

Ha a lakhatást nézzük, '90-ben egy átlag budapesti ingatlan négyzetmétere 33 ezer forint volt. Ez 2025-re elérte az 1,2 - 1,5 millió közötti négyzetméterárat is. Tehát átlagban ez 45 szörös növekedést jelent.

A cigaretta drágult leginkább

A dohányáruk áremelkedésének több oka is van, noha ez a cigarettázókat nem nagyon érdekli, nekik az a fontos, mennyit kell kifizetniük egy csomagért. A KSH adatai alapján 1991-ben 33 Ft volt egy doboz füstölnivaló, 2024-ben 2300 Ft körül mozgott. Ez hetvenszeres áremelkedést jelent. A legtöbb dohányos napi egy dobozzal szív el, ez több mint 800 ezer forint kiadást jelent nekik évente.

Az infláció mértéke Magyarországon 1996 és 2024 között jelentős ingadozásokat mutatott

A 1990-es évek vége felé előfordult, a 8–9%-os drágulás. Ez a periódus még a rendszerváltás utáni gazdasági átmeneti időszak hatása alatt állt, így a fogyasztói árak viszonylag magas növekedést mutattak.

A kétezres évekre a gazdaság stabilizálódása hatására az infláció csökkenése volt megfigyelhető. Ebben az időszakban az éves ráták általában 3–6% között alakulhattak, bár bizonyos években (például a globális pénzügyi válság idején) voltak kisebb ingadozások. 2013 és 2014 körül az infláció rendkívül mérsékelt volt, 1–2%-os. A gazdasági környezet ebben az időszakban volt a legstabilabb az elmúlt két és fél évtizedben.

Az utóbbi években – a globális energiaárak, a pandémia, az ellátási lánc zavarai és más makrogazdasági kihívások hatására – az infláció drasztikusan megugrott. 2022-ben a KSH adatai alapján az éves infláció akár 22–25%-os értéket is elért. 2023-ban valamelyest csökkent az érték, de még mindig 15–20%-os tartományban mozgott, mag 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest.