Visszavonulót fúj a kormány a tiltakozások hatására, így változnak jövőre az egészségügyi szűrések

A Belügyminisztérium hivatalos tájékoztatása szerint 2025-től mégsem vezetnek be kötelező rákszűréseket Magyarországon, annak ellenére, hogy korábban ez volt a javaslat. A döntése mögött több tényező áll, beleértve a heves lakosság ellenállását és az egészségügyi rendszer korlátozott kapacitásait.

Korábbi tervek a kötelező szűrések bevezetésére

2023 júniusában egy salátatörvény részeként merült fel annak lehetősége, hogy kötelezővé tegyenek bizonyos egészségügyi szűrővizsgálatokat a lakosság szélesebb körében. Az elképzelés szerint például a méhnyakrák-, emlőrák-, valamint vastag- és végbélrákszűrés bizonyos korosztályok számára kötelezővé vált volna. A javaslat célja a betegségek korai felismerése és az időben megkezdett kezelés volt, amely jelentős mértékben csökkentheti a halálozási arányokat és javíthatja a lakosság egészségügyi mutatóit.

A törvényjavaslat viszont már az első pillanattól kezdve komoly ellenállásba ütközött, a kormány által társadalmi vitára bocsátott dokumentum alapján a szűrések kötelezővé tételét egyre több kritika érte mind a lakosság, mind szakmai körök részéről.

A legnagyobb aggodalmat az váltotta ki, hogy milyen jogi és etikai keretek között lehetne a kötelezettséget előírni, illetve az egészségügyi ellátórendszer alkalmas-e ekkora igény kiszolgálására.

Miért váltott ki ellenállást a kötelező szűrés gondolata?

Az ellenállás fő okai között szerepelt a magánszféra tiszteletben tartása, valamint az, hogy a lakosság egy része nem szívesen vesz részt kötelező jellegű szűrővizsgálatokon. Az emberek általában hajlamosak elutasítani az olyan egészségügyi beavatkozásokat, amelyeket kötelező jelleggel írnak elő számukra, különösen, ha azok kockázatokkal vagy kényelmetlenséggel járnak.

A társadalmi vita során továbbá az is kiderült, hogy az állami egészségügyi rendszer nem lenne képes időben elvégezni a szükséges mennyiségű vizsgálatot. Az emlőrákszűrések esetében például jelenleg is jelentős várakozási időkkel kell számolni, és a vastagbélrákszűrés sem elérhető mindenhol megfelelő kapacitások mellett.

A jelenlegi helyzet és a jövőbeli tervek

Bár a daganatos betegségek elleni küzdelemben a szűrések kulcsszerepet játszanak, a magyar lakosság hajlandósága alacsony, és ezt részben a tájékoztatás hiánya is magyarázhatja. Pintér Sándor belügyminiszter a közelmúltban tartott konferencián hangsúlyozta, hogy az egészségtudatos életmód elősegítése, valamint a szűrések fontosságának kommunikálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar népegészségügyi mutatók javuljanak.

A kötelező szűrővizsgálatok bevezetése vajon egészségesebb társadalomhoz vezet? Egy amerikai orvos ennek igyekezett utánajárni: