Új égitestet találtak a Naprendszerben, átírják az űrkutatás szabályait a japán csillagászok legújabb eredményei

Átírja a tankönyveket a Kuiper-öv apró lakója

Japán csillagászok a Nature Astronomy folyóiratban közzétett tanulmányukban számoltak be arról, hogy egy mindössze 500 kilométer átmérőjű égitest körül fedeztek fel vékony légkört a Naprendszer legtávolabbi zugában.

A (612533) 2002 XV93 névre keresztelt objektum a jeges és kietlen Kuiper-övben kering, messze a Neptunuszon túl, ahol eddig a kutatók úgy vélték, hogy csak a törpebolygók méretű égitesteknek, mint például a Plútónak lehet légköre.

Ez a felfedezés azonban arra utal, hogy a Naprendszer külső övezete sokkal dinamikusabb és élőbb, mint azt korábban feltételezték, mivel ezek a kis jeges objektumok sem feltétlenül teljesen inaktívak vagy változatlanok.

Ritka gázburok a jeges világban

Az XV93 légköre rendkívül ritka, mintegy 5-10 milliószor ritkább a földinél, és még a Plútóénál is 50–100-szor vékonyabb. Az összetételét tekintve valószínűleg metán, nitrogén vagy szén-monoxid alkothatja, maga az égitest pedig vízjégből, kőzetből és szerves anyagokból áll, és nagyjából 247 év alatt kerüli meg a Napot.

A szakértők szerint a gázburok jelenlétére két magyarázat létezhet: az egyik szerint a légkört egyfajta hideg vulkáni aktivitás, úgynevezett kriovulkanizmus tartja fenn a belső gázok felszabadulásával, a másik szerint pedig a légkör csak átmeneti, és egy közelmúltbeli becsapódás során keletkezett.

Hogyan maradhat meg egy ekkora égitest légköre?

A kutatók egy csillagfogyatkozás megfigyelése során fedezték fel a jelenséget, amikor földi teleszkópok segítségével rögzítették, ahogy az objektum elhalad egy távoli csillag előtt. A csillag fényének változásaiból sikerült meghatározni az égitest fizikai jellemzőit és a légkör létezését.

Ez a 4,5 milliárd éves időkapszula így bebizonyította, hogy még a Naprendszer leghidegebb régióiban is léteznek olyan dinamikus folyamatok, amelyekről eddig a tudománynak elképzelése sem volt.