70 éve tudjuk a férfi nevét, aki a Marsra vezeti az emberiséget? - elképesztő jóslatra derült fény
Olvass tovább...
Elképzelhető, hogy élethez megfelelő környezetet biztosítson.
A Mars jéglerakódásai alatt megbúvó élet lehetősége még mindig izgalmas téma az asztrobiológusok körében. Bár a túlélés feltételei valószínűleg igen nehezek lennének, egyes kutatók szerint érdemes lenne a jövőbeli Mars-járó küldetéseket ezekre a területekre irányítani, hogy közelebbről megvizsgálják.
A vörös bolygón az élet legnagyobb akadálya a víz hiánya és az erős sugárzás. Azonban a Mars jéglerakódásai olyan környezetet kínálhatnak, ahol az organizmusok túlélhetik a felszíni sugárzást, miközben elegendő fény szűrődik át a jégen ahhoz, hogy az életfolyamataikhoz szükséges energiát biztosítsa. Ez lehetővé teheti a fotoszintézishez hasonló folyamatokat, amelyek fenntarthatják a mikrobák életét.
Olvass tovább...
A Caltech kutatója, Dr. Aditya Khuller és munkatársai rámutattak, hogy a Mars közepes szélességi köreiben található poros jég különösen érdekes lehet. A porral kevert jég blokkolja a káros UV-sugarakat, ami védelmet nyújtana az élet számára, ahogy az a Földön is megfigyelhető egyes fagyott környezetekben. Ezt a jelenséget hasonlították össze a Föld gleccserein kialakuló "cryoconite" jelenséggel, ahol a jégbe zárt por okozza az olvadást, kis vízzsebeket hozva létre.
A kutatók kidolgozták a „sugárzási lakható zóna” fogalmát, amely a Nap körüli lakható zónához hasonlítható, de itt a jégréteg alatti élet számára nyújt biztonságot. Ez a zóna nagyon szűk, és csak akkor létezik, ha a jégben a por koncentrációja megfelelő. Túl sok por blokkolná a fényt, megakadályozva a fotoszintézist, de túl kevés sem nyújtana megfelelő védelmet a sugárzás ellen. A számítások szerint ez a zóna néhány centiméterrel a felszín alatt található, bár a jégréteg vastagságától függően akár több méterre is elnyúlhat.
Olvass tovább...
Bár a feltételek rendkívül szigorúak, a kutatás arra utal, hogy létezhetnek olyan mikroorganizmusok, amelyek képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ugyanakkor a Marson ezek a zónák folyamatosan változnak, így a mikrobáknak gyorsan alkalmazkodniuk kellene az eltérő jég- és porrétegekhez, hasonlóan ahhoz, ahogy a földi növények reagálnak a klímaváltozásra.
Ez a tanulmány arra ösztönzi a kutatókat, hogy ne adják fel a Mars élet utáni keresését. Bár a Perseverance által gyűjtött minták talán nem tartalmaznak életet, a Mars más területei még sok felfedeznivalót tartogathatnak. A következő Mars-járó küldetések célpontja lehetne például a közepes szélességi jéglerakódások vizsgálata.
A kutatás egy újabb lépést jelent abban a hosszú folyamatban, amelynek célja, hogy kiderítsük, létezik-e élet a Marson – ha nem a felszínen, akkor talán a poros jég alatt. A kutatók továbbra is optimisták, hogy a Mars sokkal több, mint amit eddig felfedeztünk.