Három évezred után is épen maradt a haja, a CT-vizsgálat azonban hátborzongató titkot leplezett le egy egyiptomi múmián

A modern CT-vizsgálatok nemcsak az ókori egyiptomi asszony tökéletesen épen maradt hajfonatait tárták fel, hanem egy halál utáni bizarr szertartás bizonyítékait is. A kutatók a sérült és elmozdult fogakból jöttek rá a túlvilági érzékeket visszaadó szájmegnyitás rituáléjának alkalmazására.
Érintetlen tincsek és sokat szenvedett fogak
A kanadai múzeumok egyik legféltettebb kincse az a női múmia, amely 1860-ban került Észak-Amerikába, és akit a kutatók csak Fonatos Hölgyként emlegetnek. A Michigani Egyetem csapata a legfejlettebb, roncsolásmentes 3D CT-technológiával „csomagolta ki” a digitális térben a nagyjából Kr. e. 1077 és 1292 között élt asszony földi maradványait. Azonnal feltűnt a szakembereknek, hogy a nő hosszú, fonott haja még három évezred távlatából is elképesztő épségben maradt meg, ám az igazi meglepetést a koponya belseje tartogatta.

Bizarr ókori gyógymód: az egyiptomi múmiákból készült szer tényleg védhet az influenza ellen?
Olvass tovább...
Homokos kenyér és a szájmegnyitás misztériuma
A felvételeken jól látszott, hogy az asszony fogai drasztikusan elkoptak, aminek nagyon is prózai oka volt. Az ókori Egyiptomban a mindennapi étkezések során, különösen a gabona őrlésekor rengeteg sivatagi homok és kőpor került a pékárukba, ami az évek során szabályosan lecsiszolta az emberek fogzománcát. A Fonatos Hölgy esetében azonban többről volt szó egy egyszerű ínybetegségnél és egy törött őrlőfognál.
A kutatók a torok felé elmozdult metszőfogból arra következtetnek, hogy az asszonyon elvégezték a híres szájmegnyitás rituáléját. Ez a különleges, papok által celebrált temetkezési szertartás a hiedelem szerint visszaadta a halott érzékszerveinek működését, hogy az elhunyt a túlvilágon is képes legyen enni, inni és beszélni. A beavatkozás során egy rituális eszközzel feszítették fel az állkapcsot, ami gyakran járt a fogak sérülésével, de a korabeli tehetős rétegek számára ez a fájdalmas utólagos roncsolás garantálta a teljes értékű öröklétet az istenek birodalmában.

Megdőlt a legnagyobb hazugság az ókori Egyiptomról – egy 3800 éves piramis írta újra mindazt, amit eddig tanultunk
Olvass tovább...
Paraziták a Nílusból
A mindössze 151 centiméter magas, 35 és 50 éves kora között elhunyt nő belső szerveinek egy részét, köztük a máj maradványait és a kiszáradt agyszövetet a balzsamozók a testben hagyták. Ez a technika az Újbirodalom idején a gazdag, de nem királyi származású polgárok temetkezési szokásaira volt jellemző. A kivételesen jó állapotban fennmaradt lágyrészek ellenére a tudósok nem találtak halálos sérülésre vagy végzetes betegségre utaló egyértelmű nyomot.
Az egyetlen gyanús jel néhány apró, elmeszesedett lerakódás volt, amely egy hosszú távú parazitafertőzésre utalhat. Ez egyáltalán nem számított ritkának az ókorban, hiszen a Nílus vize nemcsak az öntözést biztosította, hanem a mindennapi tisztálkodás és az ivóvíz elsődleges forrása is volt, tele veszélyes kórokozókkal. Bár a fertőzés ténye igazolható, a Fonatos Hölgy halálának pontos oka valószínűleg örökre a múlt homályába vész, modern technológiával vizsgált teste azonban felbecsülhetetlen információkkal szolgál az egyiptomi elit életéről.
(via)
