promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Történelem & Tudomány

Rengeteg nyelvi egyezésre bukkant a mongóliai nagykövet a magyar és a mongol nyelv között, megvan a magyar nyelv eltitkolt rokona?


Rengeteg nyelvi egyezésre bukkant a mongóliai nagykövet a magyar és a mongol nyelv között, megvan a magyar nyelv eltitkolt rokona?
Borítókép:  Freepik

Ráadásul közös hun ősre utalnak a mongol-magyar nyelvi kapcsolatok.

Bár a hivatalos akadémiai állásfoglalás alapján továbbra is a finnugor elmélet a hivatalosan elfogadott, a modern archeogenetika és a történettudomány fejlődésének köszönhetően egyre több válasz születik a hun-magyar, illetve a mongol rokonsággal kapcsolatos, régóta tisztázatlan kérdésekre.

Obrusánszky Borbála történész-néprajzkutató, Magyarország mongóliai nagykövete és a Magyarságkutató Intézet munkatársa a Kossuth Rádióban ismertette a legújabb kutatási eredményeket.

A szakember kutatásai alapján arra jutott, hogy a magyar és a mongol nyelv közötti strukturális és lexikális hasonlóságok alapvető forrása a Hun Birodalom kulturális öröksége lehet.

Bár a hivatalos álláspont szerint a magyar nyelv török elemei az ótörökből származnak, a történelmi tények azt mutatják, hogy a türk népekkel való közvetlen kapcsolat csak jóval később, a XI. században realizálódott - így a kutató szerint a nyelvi és kulturális transzfer kizárólagos és reális színtere a Hun Birodalom lehetett.

Több ezer közös szó és a kínai krónikák megdöbbentő bizonyítékai

A nyelvi rokonság mértékét jól illusztrálja, hogy a kutatások szerint körülbelül 2000 hasonló vagy azonos tőről fakadó szó található meg a magyar és a mongol szókincsben.

Már a XIX. század végén Szentkatolnai Bálint Gábor több mint ezer közös szót azonosított, köztük olyan alapvető kifejezéseket, mint a sárga vagy a kék.

Vannak olyan speciális szavak is, mint például a hit vagy a bízik, amelyek kizárólag a mongolban és a magyarban vannak jelen - a nyelvi egyezéseken túl pedig a kínai krónikák is megerősítik a hun-magyar kontinuitást.

A francia Jean de Guignes által az 1760-as években Párizsban kiadott kínai források pontosan azokat az államszervezeti mintákat, tisztségviselői neveket és a vérszerződés jelentőségét írják le a hunok kapcsán, amelyek a magyar krónikákban is fennmaradtak.

Régészeti szenzációk Mongóliában

A Magyarságkutató Intézet és a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete közötti nagyszabású együttműködés révén a elméleti kutatásokat ma már kiterjedt terepmunka támogatja.

Mongólia területén jelenleg körülbelül 13 ezer hun sírt azonosítottak a régészek, ebből tíz helyszínen kiemelkedő rangú királyi vagy előkelő sírokat találtak.

A birodalom egykori központja valószínűleg Kelet-Mongóliában, a későbbi Karakorumnál feküdt, ahol a Góbi sivatag akkori, kevésbé arid éghajlatának köszönhetően virágzó katonai erődítmények és szakrális Fehérvár-nak hívott romok maradtak fent.

A diplomáciai és tudományos kapcsolatok megerősödésével pedig az is együtt járt, hogy Magyarország az első helyre került a népszerűségi listán Mongóliában, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a hazai szakemberek modern módszerekkel tárják fel a szkíta, bronzkori és hun emlékeket.

A teljes interjú itt meghallgatható: