Legendás elveszett épületet találtak Eger felett a hegyekben, megoldódott a többszáz éves rejtély

Sokáig csak helyi legendák keringtek arról, hogy az Eger városa fölé tornyosodó Nagy-Eged hegy sűrűjében valaha egy monumentális épület állt.

A rejtélyre 2020-ban került pont, amikor Turay Zoltán és Havasi Norbert, a Kaptárkő Egyesület szakemberei 537 méteres magasságban, a hegy platóján azonosították az egykori Szent Kereszt-kápolna pontos helyét.

A felfedezés azért is számított régészeti szenzációnak, mert bár az épület létezéséről maradtak fenn írásos emlékek, a természet évszázadok alatt teljesen visszafoglalta a területet.

A Dobó István Vármúzeum régészei még abban az évben bekapcsolódtak a munkába, és hamarosan kiderült: nem csupán alapfalakról van szó, hanem egy meglepően épen maradt, hatalmas történelmi emlékről.

Muskétások érméitől a remeték imájáig

Az ásatások során előkerült numizmatikai leletanyag különleges történeti kontinuitásról árulkodik.

A kutatások szerint a platót már 1687-ben, Eger török alóli felszabadításakor használták: nyugati muskétások állomásoztak itt, hogy blokád alatt tartsák a várat. A kápolna alapítása valószínűleg közvetlenül ezután, a 18. század elején történhetett.

Az első írásos adat 1746-ból származik, amikor körmeneti célpontként említik az épületet. Barkóczy Ferenc egri püspök 1752-ben még a hívek adományaiból újíttatta fel az omladozó szentélyt, ám a virágkor rövidnek bizonyult.

II. József 1782-es rendelete, amely betiltotta a remeteségek működését, megpecsételte a kápolna sorsát: a szolgálatot ellátó remeték távozása után az épület elhagyatottá vált, majd a 19. század elején végleg összedőlt.

Monumentális méretek: 2026 a feltárás döntő éve

A 2024-es és a most kezdődő 2026-os ásatási szezon - amelyet a Nemzeti Kulturális Alap is támogat - minden eddiginél tisztább képet fest az építményről.

Rákóczi Gergely ásatásvezető régész szerint a kápolna kifejezetten nagyméretűnek számított: a 22 méter hosszú és 11 méter széles falak helyenként még ma is kétméteres magasságban állnak. Az íves homlokzat és a kidolgozott lábazati párkányok arról tanúskodnak, hogy nagy műgonddal készült épületről van szó.

Jelenleg a belső terek omladékmentesítése zajlik, miközben az újonnan alakult Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület már a romok konzerválásán és turisztikai bemutathatóságán dolgozik. A cél nem kevesebb, mint Eger egyik legmagasabb pontján fekvő építészeti kincsének megmentése az utókor számára.

A legfrissebb videó a kápolna feltárásáról:

_{forrás: muemlekem.hu}