
Bosszúszomjas após okozta hazánk végromlását? Trianon legendája ma is beszédtéma, de az igazságot kevesen tudják
Olvass tovább...


Bármilyen hihetetlen, alakulhatott volna rosszabbul is a történelem.
A Kárpát-medence viharos történelme
A magyarság több, mint egy évezredes történelme Kárpát-medencében igen csak eseménydús volt, a 20. század viszont valahogyan még a szokásosnál is mozgalmasabbra sikeredett.
Az század elejét még Osztrák-Magyar Monarchiaként kezdtük, a végére pedig parlamentáris demokrácia lett hazánk - csak közben éppen volt két világháború és 45 évnyi szovjet uralom is.
Talán minden esemény közül a legnagyobb horderejű az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés volt, aminek következtében megszűnt a monarchisztikus államforma, hazánk pedig elvesztette történelmi területeinek nagy részét - egyik napról a másokra magyarok milliói kerültek más országok fennhatósága alá.

Olvass tovább...
Bár a döntés az antant nagyhatalmak "érdeme" volt, az azt megelőző zűrzavart igyekeztek más államok is kihasználni az első világháború végnapjaiban.
1918-1919 fordulóján Magyarország katonailag, politikailag és gazdaságilag is rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe került. A frontról hazatérő, szétesett hadsereg, az egymást váltó kormányok, valamint a bizonytalan nemzetközi környezet ideális alkalmat teremtett a szomszédos államok számára a terjeszkedésre.

Olvass tovább...
A csehszlovák csapatok 1919 januárjában északi irányból lépték át a demarkációs vonalat, jóval túllépve az antant által meghatározott határokat.
A helyi magyar katonai alakulatok, a vasutasok és a polgári lakosság azonban több helyen fegyverrel is ellenállt. Egy korabeli visszaemlékezés szerint "meg vagyunk győződve, ha 1919. január 15-én orozva ránk támadt cseheket január 29-én a dicső 38-as és 16-os katonáink, összefogva a bátor vasutasokkal és polgársággal egyetemben, január hó 29-én ki nem verik, úgy a cseh határ ma nem itt, de Váctól Pásztó felé húzódik".
Bár ezek a fegyveres fellépések a trianoni döntést érdemben nem tudták megváltoztatni, azt azért jól mutatják, hogy a korszak nem csupán diplomáciai tárgyalóasztaloknál, hanem vasútállomásokon, városok utcáin és rögtönzött védelmi vonalakon is eldőlt.
Horváth-Lugossy Gábor bejegyzése: