Meglepő elmélet látott napvilágot a magyarok eredetéről, teljesen borulhat a 896-os honfoglalás
A magyarság sokkal korábban lehet a Kárpát-medencében, mint bárki gondolta volna.
A honfoglalás kettős arca
A hivatalos történeti kánon szerint a magyarok története a Kárpát-medencében 896-ban, a Vereckei-hágón való átkeléssel kezdődött.
Ez a dátum kőbe vésett viszonyítási pont, amely köré a nemzeti identitásunk és oktatásunk épül. Azonban az elmúlt évtizedekben egyre több olyan alternatív elmélet látott napvilágot, amely szerint a honfoglalás valójában csak egy visszatérés volt, és a magyarság gyökerei sokkal mélyebbre, az európai civilizáció hajnaláig nyúlnak vissza.
Olyan kutatók, mint John Dayton vagy Michelangelo Naddeo munkássága nyomán felsejlik egy olyan múlt, ahol a Kárpát-medence nem a célállomása, hanem a kiindulópontja volt a történelem alakító folyamatainak.
Zokogott Lengyelország, amikor a magyar nyelvű dal felcsendült a lengyel tévében
Olvass tovább...
Technológiai primátus: a bronz, mint az őshonosság záloga
A John Dayton kutatásaira épülő narratíva központi állítása, hogy Kr. e. 4000 körül a Kárpát-medencében ment végbe a bronzforradalom. Mivel a bronz feltalálása és tömeges előállítása ebben a régióban megelőzte a közel-keleti központokat, az elmélet szerint a terület alapító civilizációja nem jövevény, hanem helyben kialakult entitás volt.
Ez a technológiai folytonosság azt sugallja, hogy a "hungáriák" (az előadó szóhasználata) nem hódítókként, hanem a fémművesség révén Európa sorsát meghatározó őslakosokként azonosíthatók.
Ezt támasztja alá a tárgyi kultúra azonossága is: az úgynevezett spirál korona motívum, amely itthonról indult, majd eljutott az észak-olaszországi Terramare-kultúrába, sőt Ibériába és Britanniába is, fordított irányú vándorlást igazolva.
Megtalálták Árpád vezér sírját, de a magyarok sosem tudhattak róla, mindent elkövettek a nyomok eltüntetéséért
Olvass tovább...
A külföldi források objektivitása
Az előadó által képviselt szigorú szemlélet rávilágít egy fájdalmas kérdésre is: vajon miért kell John Dayton vagy Arineus Matusik külföldi munkáiban kutatnunk a magyar múlt után?
Az elmélet szerint a hazai akadémiai kánon barbárnak minősíti a korai rétegeket, miközben a nemzetközi kartográfia olyan összefüggéseket tár fel, amelyek az őshonosságot támasztják alá.
Míg az indoeurópai népeket a szöveg kései, haszonleső jövevényeknek tekinti (Kr. e. 2000), addig a helyi népesség folytonossága a temetkezési szokások és az artefaktumok alapján Kr. e. 1200-ig töretlen maradt - Dayton prizmáján keresztül egy olyan nemzetkép rajzolódik ki, ahol a magyarság nem a történelem késői szereplője, hanem Európa egyik legrégebbi, civilizációalkotó népe.
