Vége a vitának, megtalálták a magyar nép eltitkolt rokonait Európában

A magyarok eltitkolt rokonai Európában

A magyarok nincsenek egyszerű helyzetben, amikor saját eredetüket próbálják megfejteni a népek tengerében. Bár a hivatalos akadémiai álláspont szerint a finnugor nyelvcsaládba tartozunk, hiába utazunk el Helsinkibe, a közös gyökerek ellenére sem fogunk sok mindent megérteni a helyiek beszédéből.

Éppen ez az idegenségérzet sarkallja a kutatókat és a történelem szerelmeseit arra, hogy távolabb tekintsenek a megszokott északkeleti iránytól. Úgy tűnik ugyanis, hogy Európa egy egészen más szegletében, délebbre és keletebbre, mégis léteznek olyan rokonaink, akikkel közös államban, sőt, egyetlen népként éltünk évszázadokon át.

A legújabb felismerések szerint a bolgár-magyar kapcsolatrendszer és a kaukázusi szálak olyan mélyek, hogy alapjaiban írhatják felül mindazt, amit eddigi őstörténetünkről hittünk.

A bolgár-magyar rokonság

A magyar őstörténet-kutatás egyik legizgalmasabb, a 18. századi felvilágosult tudományosság által felvetett tézise szerint a magyar nép legkorábbi írott nyomai nem az uráli erdőkben, hanem a Don és a Dnyeszter közötti sztyeppéken keresendők.

Johann E. Thunmann, a neves német történész már az 1700-as évek végén rámutatott: a kortárs forrásokban említett kutrigur és utrigur törzsek valójában a magyar nép két nagy szervezeti egységét jelölik.

Míg a kutrigurokat európai, az utrigurokat ázsiai magyarokként azonosították, akik a 470-es évektől fokozatosan uralmuk alá hajtották a Fekete-tenger északi partvidékét.

Ebben a korszakban a magyarok és a bolgárok sorsa elválaszthatatlanul összefonódott. A források tanúsága szerint e népek olyannyira egységesen éltek az Onogur-Hungár királyság keretein belül, hogy a kortársak gyakran egyetlen etnikumként kezelték őket.

Ez a közös "Ugri" (ugor) származástudat alapozza meg azt a feltételezést, miszerint a bolgárok és a magyarok nem csupán szövetségesek, hanem testvérnépek voltak.

A Fekete-tenger vidékén elterülő Onoguria, vagyis az ősi Hungária városaiban, mint a Machara és Machare, már ekkor virágzó kereskedelmi és politikai központok működtek, évszázadokkal a későbbi honfoglalás előtt.

A kaukázusi kapocs

A kaukázusi-magyar kapcsolatot a földrajzi nevek is erősítik. Grúzia területén a mai napig léteznek olyan tartománynevek, mint a Guda-Makari, vagy településnevek, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a "Megyer" vagy "Magyar" önelnevezésünkre.

Nem véletlen, hogy legalább négy középkori geográfus térképén olvasható a sokatmondó felirat: Georgia seu Hungaria antiqua - azaz Georgia, az ősi Hungária.

A felismerés a magyar nyelv hovatartozását is új megvilágításba helyezi, hiszen a cserkesz és tatár (szkíta) nyelvi gyökerek megléte a 10. századi arab utazók, mint Ibn Fadlán vagy Isztakhrí feljegyzéseivel is összhangban állhat.

A Maszúdi-anomália és a nyelvészeti fordulat

A 10. századi arab történetíró, Maszúdi feljegyzéseiben egy különös jelenségre figyelhetünk fel, amelyet a kutatók "Maszúdi-anomáliának" neveznek. A szerző a kalandozó magyarok nyugat-európai hadjáratait következetesen a bolgárok vagy a "Targhiz" (cserkesz/kérges) név alatt írta le.

Ez a látszólagos tévedés valójában a mélyebb etnikai egységre utalhat: a korabeli világ számára a magyar és a bolgár haderő, valamint nép olyannyira hasonló volt, hogy neveiket felcserélhetőnek tartották.

Ez a történeti háttér súlyos kérdéseket vet fel a jelenleg elfogadott finnugor nyelvészeti besorolással szemben is.

Ha a legkorábbi lejegyzett magyar népelemek a bolgárokkal közös államban éltek, és nyelvük a kortársak szerint leginkább a kaukázusi és szkíta nyelvekkel mutatott rokonságot, akkor a magyar őstörténet horizontja jóval tágabb, mint azt az iskolapadban tanítják.

Már az időszámításunk előtti 8. században urartui ékírásos emlékek rögzíthettek magyar törzsneveket, ami azt jelenti, hogy népünk nem az erdők mélyéről, hanem a civilizáció bölcsőjének számító kaukázusi és közel-keleti térségből indult el, hogy végül a Kárpát-medencében találja meg végleges otthonát.

Egy szép bolgár népdal kórus előadásan:

_forrás