Nagyon furcsa dolgot vettek észre a Parlamentben, komoly oka van

A világ harmadik legnagyobb országházi épülete: a Duna-parti Parlament születése a tömőtér helyén

A pesti Duna-part látképét uraló monumentális építmény a világ harmadik legnagyobb országháza, amelynek méreteit jelzi, hogy globális szinten csupán Bukarest és Buenos Aires törvénykezési helyszínei előzik meg.

A mai pompát látva nehéz elhinni, de a 19. század közepén a Duna menti terület még egy elhanyagolt, lepusztult tömőtér volt, amelyet szinte a semmiből kellett alkalmassá tenni egy ekkora tömegű kőcsoda befogadására.

A 15 emeletes kupola és a magyar történelem ereklyéi

Az épület központi eleme a 96 méter magasra törő kettős kupola, amelynek belső tere csalóka: amit bentről látunk, nem azonos a kívülről csodálható csúccsal. Ez a gigantikus torony akkora, hogy a helyére egy 15-16 emeletes lakóházat is könnyedén be lehetne illeszteni.

A kupolacsarnok a magyar történelem legszentebb kincseinek, a Szent Koronának és a koronázási jelvényeknek ad otthont, ahol a fényeket is patikamérlegen adagolják.

Az ablakokon ugyanis nem a teljes természetes világítás jut be, hanem szűrt sugarak óvják az állami ereklyéket a káros hatásoktól.

Aranyozott folyosók és az országház rejtett lakói

Bár a díszlépcsőház lábainál és korlátainál mindenhol csillogást látunk, a tervezők praktikus okokból trükköztek az alapanyagokkal.

Az alsóbb részeken, ahol a látogatók keze és ruhája érintheti a felületeket, metállapokat használtak, míg a valódi, több mint 40 kilónyi aranyat a magasabb szekciókba építették be.

Az Országház falai egykor nemcsak politikai viták, hanem mindennapi életek szemtanúi is voltak: a képviselőházi őrség nőtlen tagjai és a tűzoltók hálótermekben éltek itt. A folyosókon pedig 1907-től saját borbély is dolgozott, akinek alapvető követelmény volt a diszkréció a politikusoktól hallott pletykák miatt.

Svéd márvány, titkos alagutak és a falba fúródott golyók a Parlament mélyén

Az építkezés során törekedtek arra, hogy minden anyag hazai forrásból származzon, de a hatalmas épület kivitelezéséhez néhol importra is szükség volt: így kerültek a falak közé a Svédországból hozott márványoszlopok is.

A gigantikus munkálatokhoz 40 millió téglát használtak fel, és bár a homokkő az idővel nehezen dacolt, a felújítások után minden a régi fényében ragyog.

A parlament alatt futó folyosókról és a folyó alatti titkos alagutakról szóló legendák máig tartják magukat, ám a valóságban a pincerendszert gyakran elönti a Duna vize áradáskor.

Számmisztika az országház falai között: a 96-os szám és a 365 torony titka

A parlament tervezésekor a mérnöki zsenialitás mellett a számszaki szimbolika is döntő szerepet kapott, minden részlet a magyar történelem előtt tiszteleg. Az épület éppen 365 neogótikus torony díszítésével büszkélkedhet, ami az év minden napjára egy-egy jelképes őrt állít.

A magasság tervezésekor is tudatosan a magyar történelem előtt tisztelegtek: a kupola 96 métere a honfoglalás évszáma előtt tiszteleg, és ugyanez a bűvös számot számláhatjuk vissza a kupolaterembe vezető lépcsőfokok mennyiségének számolása során.

A gigantikus méreteket tovább fokozza a 27 kapu és a 29 hatalmas lépcsősor, miközben a modern kor kényelmét már az építéskor 13 lift biztosította a hatalmas terekben.

A lenti videóban Magyarország legimpozánsabb épületének, az országház falai mögé tekinthetsz be, ahol feltárulnak a monumentális épület legféltettebb titkai:

Forrás: frissmedia.hu