
80 évig ez a város volt Magyarország fővárosa, a könyvek is titkolják, ha a nevét meghallod, nem fogsz szóhoz jutni percekig
Olvass tovább...


Belgrádban találkozik a Száva és a Duna, valami azonban elrontja a csodálatos látványt.
Kevesen tudják, hogy a mai Nándorfehérváron, azaz Belgrádban nem tekintenek túl nagy büszkeséggel a helyiek a múltjukra. Még a szerb vagy jugoszláv történelem nagyjaira is csak nehézkesen tekintenek hősként követendő példaként. A magyarság nagyjaira pedig főként ferde szemmel néznek. Ezért van az, hogy hiába mentette meg a várost majdnem hatszáz évvel ezelőtt Hunyadi János, a mai lakosok körében kevesen ismerik mind a jelentőségét, mind egyáltalán a személyét.

Olvass tovább...
A nagy dinasztiaalapító Hunyadi hazánkban igazi legendás alak lett, míg a szerbeknél a magyar mivolta miatt hamar a közöny áldozata lett. A hadvezér és földesúr 1456-ban sikeresen védte meg Nándorfehérvárt Szilágyi Mihállyal és majdnem 80 ezres összlétszámot elérő haderejükkel a várost és a várat. Pedig a támadó törökök hadereje elérhette a 100 ezer főt.
Sajnos Hunyadi az ostrom után, a katonai táborban fejét felütő pestisjárvány áldozata lett. Így nem sokáig élvezhette a "Törökverő" becenevet. 1456. augusztus 11-én hunyt el. Az Oszmán Birodalom később átvevő I. Szulejmán végül csak 1521-ben foglalta el Nándorfehérvárt, amivel végre megnyílt az útjuk a Magyar Királyság központja felé.

Olvass tovább...
Hunyadi János nem közvetlenül Nándorfehérváron, hanem a hozzá tartozó Zimonyban halt bele a pestisbe. Egyetlen belgrádi szobrát sem közvetlenül a mai szerb fővárosban, hanem az egykor külön városnak számító településen kell keresni. Zimony (Zemun, régi római eredetű település) mostanra már Belgrád egyik városrésze lett a 170-180 ezer lakosával. Itt található meg Hunyadi egyetlen szobra, amit még 2019-ben adtak át a nagyérdeműnek.
Érdekesség, de Belgrád központjában természetesen számos szobor díszeleg. Ilyen közöttük is a város egyik legszebb pontján álló Győztes szobra. Ez az emlékmű azon a helyen áll, ahol a Száva a Dunába ömlik. Két év múlva már száz éve vigyázza Belgrád látképét a sólymot és kardot tartó, több mint 4 méteres férfiszobor. Amelyet az első világháborús balkáni sikerek, voltaképpen az osztrák-magyar monarchia végső bukásának emlékére állítottak a helyiek. Bár ez a sikerük a nagy függetlenség oltárán még addig sem tartott, mint a törökök lepattintása a 15. században.