Mátyás király koronázásakor egyetlen pillanat döntött mindenről, egyáltalán nem volt biztos, hogy alkalmas királynak

A legnagyobb magyar uralkodó

Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb uralkodója kétségkívül Hunyadi Mátyás. A szakmai közvélekedés szerint Mátyás király volt az, aki alatt a Magyar Királyság valódi európai nagyhatalommá vált.

Uralkodása idején Bécstől egészen a déli határokig terjedt a befolyása, hadserege, a híres fekete sereg korának egyik legerősebb katonai erejét jelentette, udvara pedig a reneszánsz kulturális központjává tette az országot.

Alakját az utókor számtalan legendában őrzi, az igazságos Mátyástól a mátyásos mesékig - ám kevesen tudják, hogy mindez már a trónra lépésének pillanata is igen különleges volt.

A koronázás menete

1458. január 29-én, a székesfehérvári bazilikában ugyanis nem csupán egy újabb középkori uralkodó koronázásának lehettünk volna tanúi.

A történészek szerint a ceremónia minden elemében azt a bizonyosságot közvetítette, hogy az ország sorsfordulóhoz érkezett.

Az eseményen a levegő szinte megfagyott a várakozástól: az Árpád-ház kihalása óta most először került vér szerinti magyar nemzetiségű ifjú a trónra - a Szent Korona nem külföldi uralkodót, nem idegen dinasztia sarját várta, hanem a nemzet saját fiát.

Egyetlen pillanatra figyelt mindenki

Mindenki feszülten figyelt. A hatalmas templomban csend lett, szinte a lélegzetvétel is elakadt. Szécsi Dénes esztergomi érsek, a prímás reszkető kézzel nyúlt a bársonyvánkoson elébe tartott koronához.

Mátyás térdelt, miközben a jelenlévőkben ott motoszkált a félelem: mi van, ha valami balul sül el, mi van, ha a korona nem illik a fejére?

A beszámolókból tudható, hogy szerencsére nem ezt történt, a korona ugyanis minden nehézség nélkül a fejére került - ekkor pedig feloldott minden feszültség.

Az orgona harsogó erővel zendült meg, mintha a hangoknak zsilipje szakadt volna fel, a templom ablakai megremegtek a fergeteges éljenzéstől.

Aztán Mátyás a szertartás záró aktusaként felült a lovára, felvágtatott a koronázási dombra, és kardjával egyet-egyet sújtott a négy égtáj felé: ezzel a szimbolikus mozdulattal nem csupán a hagyományoknak tett eleget, hanem egyértelművé tette: Magyarország nem hajt fejet senkinek sem nyugaton, sem keleten.

Az utókor Mátyás királyra úgy emlékezik, hogy az igazságos Mátyás - de vajon mi igaz ebből? Ebben a videóban ennek jártak utána, minden kiderül belőle: