Mátyás király koronázásakor egyetlen pillanat döntött mindenről, egyáltalán nem volt biztos, hogy alkalmas királynak
A beszámolók alapján mindenki feszült volt, egyetlen mozdulaton múlt, mi lesz az ország sorsa.
A legnagyobb magyar uralkodó
Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb uralkodója kétségkívül Hunyadi Mátyás. A szakmai közvélekedés szerint Mátyás király volt az, aki alatt a Magyar Királyság valódi európai nagyhatalommá vált.
Uralkodása idején Bécstől egészen a déli határokig terjedt a befolyása, hadserege, a híres fekete sereg korának egyik legerősebb katonai erejét jelentette, udvara pedig a reneszánsz kulturális központjává tette az országot.
Alakját az utókor számtalan legendában őrzi, az igazságos Mátyástól a mátyásos mesékig - ám kevesen tudják, hogy mindez már a trónra lépésének pillanata is igen különleges volt.
Ismeretlen magyar trónörököstől rettegett egész Európa, felfedték Árpád vezér fiának legendáját
Olvass tovább...
A koronázás menete
1458. január 29-én, a székesfehérvári bazilikában ugyanis nem csupán egy újabb középkori uralkodó koronázásának lehettünk volna tanúi.
A történészek szerint a ceremónia minden elemében azt a bizonyosságot közvetítette, hogy az ország sorsfordulóhoz érkezett.
Az eseményen a levegő szinte megfagyott a várakozástól: az Árpád-ház kihalása óta most először került vér szerinti magyar nemzetiségű ifjú a trónra - a Szent Korona nem külföldi uralkodót, nem idegen dinasztia sarját várta, hanem a nemzet saját fiát.
A sírkövében rejtőzött Mátyás király fiának óriási titka, szenzációs felfedezés
Olvass tovább...
Egyetlen pillanatra figyelt mindenki
Mindenki feszülten figyelt. A hatalmas templomban csend lett, szinte a lélegzetvétel is elakadt. Szécsi Dénes esztergomi érsek, a prímás reszkető kézzel nyúlt a bársonyvánkoson elébe tartott koronához.
Mátyás térdelt, miközben a jelenlévőkben ott motoszkált a félelem: mi van, ha valami balul sül el, mi van, ha a korona nem illik a fejére?
A beszámolókból tudható, hogy szerencsére nem ezt történt, a korona ugyanis minden nehézség nélkül a fejére került - ekkor pedig feloldott minden feszültség.
Az orgona harsogó erővel zendült meg, mintha a hangoknak zsilipje szakadt volna fel, a templom ablakai megremegtek a fergeteges éljenzéstől.
Aztán Mátyás a szertartás záró aktusaként felült a lovára, felvágtatott a koronázási dombra, és kardjával egyet-egyet sújtott a négy égtáj felé: ezzel a szimbolikus mozdulattal nem csupán a hagyományoknak tett eleget, hanem egyértelművé tette: Magyarország nem hajt fejet senkinek sem nyugaton, sem keleten.
