Elhurcolták az oroszok Attila király kincsét, a háború eleje óta Moszkvában őrzik a hun-magyar rokonság rejtett bizonyítékát

Immár több mint négy éve tart a háború Ukrajna területén. Az orosz katonai agresszió már sok tízezer ember életébe került, és a pusztítás már több tucat települést tett szellemtanyává a szomszédban. Vlagyimir Putyinék egyelőre képtelen fékezni magukat, és a jelek szerint továbbra is az ukránok kifárasztására játszanak. Mindamellett, hogy folyamatosan támadják Ukrajna infrastruktúráját, és bíznak abban, hogy az ellenség földjei egy nap az övéké lesz, egyre több forrás említi, hogy a megszállt vagy megszállás alatt álló területeket kulturális alapon fosztják ki. 

Az orosz féltől a történelem során már megszokhattuk, hogy amint rátelepszik egy-egy nemzetre, azt mind gazdasági és szellemi érdemben is kiszipolyozza. Oroszország úgy tűnik, hogy nem csak befektetni szeretné katonai erejét a majdani remélt területszerzésükbe, hanem gyorsan megtérülő, tárgyi javakat is el kíván bitorolni az általa sanyargatott néptől. 

A minap például a sokat szenvedett Melitopol városával kapcsolatban bukkant fel egy kép online képtárunkban. 

A szóban forgó, egykoron 150 ezres nagyváros fontos részét képezte az orosz stratégiának. 2022-ben jelentős harcok tépázták meg és tették lakhatatlanná már a háború első évében. A zaporizsjai várost hol az ukránok, hol éppen az oroszok uralták. Így mindenbizonnyal három-négy éve történhetett, hogy a nagy káoszban az oroszok ellopták a város múzeumában őrzött kincset, amiről az ukránok talán fel sem fogták, hogy mennyire fontos lehet a magyarok számára. 

A megszálló csapatok egy 1500 éves, drágakövekkel kirakott arany tiarát, amelyet a hagyomány szerint Attila hun király korához kötnek és 2020 novemberétől  a Melitopol városában működő múzeumban volt látható. A 2022 februárjában indított orosz invázió során a várost elfoglalták, és beszámolók szerint az orosz csapatok a felbecsülhetetlen értékű koronát és több más régészeti leletet is elszállítottak. Az ügy túlmutat egy egyszerű műkincslopáson, mert a háborúban a kulturális örökség birtoklása és értelmezése identitáspolitikai jelentőséggel bír, és a megszállt területekről eltűnt tárgyak a nemzetközi jog és a kulturális örökségvédelem szempontjából is komoly vitákat váltottak ki.

A hun-magyar rokonság bizonyítéka

Attila alakja a magyar történeti hagyományban kiemelt szerepet játszik, mivel a középkori krónikák a magyarokat a hunok örököseinek tekintették, ami hosszú időn át a nemzeti önazonosság részévé vált. A modern történettudomány ugyan óvatosabban kezeli a hun-magyar rokonság kérdését, és közvetlen leszármazást nem tart bizonyítottnak, mégis vitathatatlan, hogy a hun örökség szimbolikus jelentősége erős maradt. Egy Attilához köthető tárgy ezért nemcsak régészeti értéket képvisel, hanem történelmi emlékezetet és identitást is, így a melitopoli lelet sorsa a jelenlegi geopolitikai konfliktusban különösen érzékeny kérdéssé vált. Sorsa egyelőre erősen kérdéses. 

A hun-magyar rokonság teljes elmélete pár percben: