Ősi magyar nyelvet beszélnek egy román faluban, eldobod az agyad, ha meghallod

Nem tett jót a román-magyar kapcsolatoknak a trianoni békeszerződés

Sosem volt baráti a román-magyar viszony, azonban az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés volt az, ami végleg beverte a szöget a román-magyar barátság koporsójába – a két nép közel sincsen baráti viszonyban, sőt, a románok a mai napig azt akarják bebizonyítani, hogy előbb voltak Erdélyben, mint a magyarok – ez pedig számos konfliktus első számú oka a két ország között.

Dáko-román kontinuitás – Erdély mindvégig Romániához tartozott volna,

A Dáko-román kontinuitás elmélete szerint a mai románok a római kori Dacia lakosságának közvetlen leszármazottai – ezért azt állítják, hogy az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés keretein belül meghúzott határok jogosak – hiszen ők laktak előbb a területen. 

igazságosan lettek volna meghúzva a trianoni békeszerződés keretein belül meghatározott határok?

Magyarország területének – és lakosságának – megközelítőleg kétharmadát vesztette el a trianoni békeszerződés hatására – azonban ez a hatalmas veszteség nem vette el a külföldi területeken ragadt magyar lakosság nemzettudatát.

Felzendült az ősi magyar nyelv egy romániai faluban – moldvai csángók beszélték

Moldvai csángók beszélték az ősi – legalábbis nyelvújítást megelőző magyar nyelv egyik változatát: A moldvai csángók egy Szabófalva nevezetű településen szólaltak meg az ősi magyar nyelven – ez a falu pedig jelenleg Romániához tartozik.

Román faluban magyarul beszélő csángó – egy kicsit bonyolult a képlet 

Azonban a román faluban élő moldvai csángóknak évszázadokon belül ez volt a nyelve – amikor Romániához került a falu, akkor elszigetelődött a külvilágtól – ezért maradt meg a magyar nyelv ezen ősi, nyelvújítás előtti formája Szabófalvában.

Szabófalvában igazán különlegesen beszélnek magyarul a romániai csángók: