Egy román pap olyat mondott a magyar nyelvről, ami példátlan a történelemben, lázadás lett belőle Erdélyben

A Kárpát-medence viharos történelme

Lássuk be, hogy a Kárpát-medencében velünk élő népek és Magyarország kapcsolatára nem feltétlenül a jó szomszédi viszony kifejezés az első, ami eszünkbe jut.

A történelmi együttélés évszázadai mellett ott húzódnak a 20. század sorsfordító traumái is, mindenekelőtt az első világháborút lezáró trianoni döntés következményei: a történelmi Magyarország felbomlott, megszűnt a királyság államformája, jelentős területek kerültek más országok fennhatósága alá.

A határok átrajzolása amellett, hogy politikai és gazdasági értelemben is óriási törést jelentett, családokat, közösségeket is szétszakított, és máig ható identitásbeli feszültségeket eredményezett.

Erdély magyar föld

Erdély elvesztése különösen fájdalmas pont a magyar kollektív emlékezetben, ez a történelmi teher pedig a mai napig rányomja bélyegét a román-magyar viszonyra.

A diplomáciai kapcsolatok az elmúlt évtizedekben sokat javultak, ám a társadalmi emlékezetben tovább élnek a trianoni sérelmek - elég csak belegondolni, milyen indulatok tudnak felszínre törni egy román-magyar labdarúgó-mérkőzésen, ahol a sport gyakran a történelem szimbolikus küzdőterévé válik.

Ezek mellett sajnos időről időre napvilágot látnak történetek is erdélyi magyarellenes atrocitásokról vagy nyelvi, kulturális konfliktusokról, amelyek tovább árnyalják a képet.

Mit mond egy román pap a magyar nyelvről?

Nemrég egy, a magyar történelemmel foglalkozó közösségi médiás oldalon emlékvideó jelent meg Kallós Zoltán néprajzkutatóról, amelyben egy megrendítő történetet idéz fel.

Elmondása szerint volt egy falu, Lészped, ahol magyar nyelven hangzott el a prédikáció. A helyiek ezt kiharcolták, ám a jászvásári (a videóban "jási") püspök kiátkozta a települést, és azt mondta: a magyar az ördög nyelve, aki magyarul beszél, a pokolba jut.

A templomot fél évre bezárták, pap nélkül temettek, és a hívek a templom udvarán, a fák alatt imádkoztak. Később szavazást tartottak, a többség pedig a magyar nyelvű misét támogatta, végül a pap korábbi kijelentéséhez képest igen szolid kompromisszum született: egyik vasárnap magyarul, a másikon románul tartották az istentiszteletet.

A történet Kallós Zoltán szavaival: