Rettenetes dolgokat írnak a honfoglaló magyarokról az olasz krónikában, kiderült, mit műveltek valójában az őseink, és a gyomrod is megfordul tőle

A honfoglaló magyarok rémképe Regino krónikájában

A kora középkori krónikák olvasásakor nem várhatunk el a mai értelemben vett „politikai korrektséget” vagy tárgyilagos objektivitást a magyar történelem kapcsán. Erre a 9. és 10. század fordulóján sem igény, sem valódi lehetőség nem volt. Kiváló példa erre Regino prümi apát, aki a nyugati krónikák egyik leghírhedtebb és legtorzabb „magyarképét” vetette papírra.

Messziről jött ember azt mond, amit akar? Milyenek voltak a magyar honfoglalók?

Regino a 900-as évek elején, Trierben írta meg krónikáját, amelyben a Krisztus születésétől 906-ig tartó eseményeket foglalta össze. Bár időben kortársa volt a Kárpát-medencét birtokba vevő magyaroknak, földrajzilag jelentős távolság választotta el tőlük. Írásait nem személyes tapasztalat, hanem a korabeli szájhagyomány és a betörésektől rettegő Európa gyűlölete fűtötte.

A krónikás szerint a honfoglaló magyarok egy „vad és minden baromnál kegyetlenebb nép”, amely 889-ben tört ki „Scythiából és a mocsarakból”. Regino szemében a honfoglalók megjelenése isteni büntetés volt: „Isten ily szörnyetegek által áll bosszút rajtunk”.

„Vért isznak, szívet esznek”: A barbárság toposzai

Regino leírásaiban a honfoglaló magyarok nem szimplán ellenségek, hanem az emberi mivoltukból kivetkőzött vadállatok. Olyan rémhíreket örökített meg, amelyek évszázadokra meghatározták a rólunk alkotott nyugati képet: úgy tartotta, hogy a magyarok nyersen eszik a húst és vért isznak. Azt a hírt adta tovább, miszerint a foglyok szívét feldarabolják, és orvosság gyanánt fogyasztják el. Szerinte a magyarokat nem indítja meg az irgalom, és nem ismernek könyörületet.

Életmód a nyeregben

A prümi apát a magyarok harcmodorát és mindennapjait is a vadság szemszögéből mutatta be. Megfigyelte a nomád életmód sajátosságait, de azokat is negatív éllel tálalta: „Lovaikon szoktak járni, gondolkozni, álldogálni és beszélgetni Gyermekeiket és szolgáikat nagy szorgalommal tanítják nyilazni”; és állítása szerint az asszonyokat is ugyanarra a vadságra nevelik, mint a férfiakat. Megemlíti továbbá, hogy hajukat a bőrig leborotválják.

A torz tükör öröksége

Bár Regino írása tele van túlzásokkal és rosszindulatú kitalációkkal, történeti forrásként mégis jelentős. Megmutatja azt a mérhetetlen rettegést, amelyet a magyar könnyűlovasság megjelenése okozott az Itáliai Királyságban és a nyugati tartományokban.

Sajnos a „jámbor keresztény” szerzetes szavait a későbbi korok történetírói gyakran kritika nélkül vették át és idézték, jelentősen hozzájárulva a magyarokról alkotott, félelemre épülő torz kép elmélyítéséhez.

Az alábbi videó összefoglalja a honfoglaló magyarok hadművészetét: