Magyar írást fedeztek fel az ősi piramisban, végig rosszul tudtuk a származásunk eredetét?

A legtöbben akarva akaratlanul a piramisokat azonnal Egyiptommal és a fáraókkal azonosítják, azonban régóta tudjuk, hogy bizony piramisok a világ minden táján felbukkannak. Ehhez kapcsolódóan létezik egy régi vita a magyar történelem eredetéhez fűződően, miután egy magyar kutatócsoport azt állítja, hogy rovásírásra emlékeztető jeleket azonosított egy Boszniában található, vitatott eredetű piramis belső járataiban.

Az értelmezés szerint a jelek formai egyezést mutatnak a székely rovásírás több betűjével, ami – amennyiben igazolható lenne – elgondolkodtató összefügéssekre világítana rá a magyarság korai jelenlétének kérdését illetően. A hangsúly azonban nem az állítás rendkívüliségén, hanem azon van, hogy a következtetések milyen bizonyítékokra, vizsgálati módszerekre és tudományos ellenőrzésre támaszkodnak.

Hol azonosították a vitatott jeleket? A leletek földrajzi és régészeti környezete

A helyszín jócskán messze az egyiptomi sivatagoktól, a Visoko környékén található, a sokak által vitatott piramiskomplexum pedig Bosznia-Hercegovina területén áll. A Boszniában található, úgynevezett Nap Piramisa körül már a felfedezése óta élénk szakmai és közéleti vita zajlik.

Egyes kutatók szerint a Visoko közelében emelkedő, szabályos formájú domb mesterségesen kialakított építmény, míg a nemzetközi régészeti és geológiai főáram inkább természetes eredetű, különleges rétegszerkezetű hegyként írja le. A kérdést tovább bonyolítja, hogy a képződmény belsejében feltárt járatok és kőfelületek értelmezése sem egységes: míg egyes kritikusok szerint ezek későbbi, ember által bolygatott üregek, addig a lelkesebb kutatók tudatos építési nyomokat látnak bennük.

Milyen leletek kerültek elő, és ki végezte az értelmezésüket?

Az állítások szerint a járatok falán rovásírásra emlékeztető jelek láthatók. Ezeket Szakács Gábor és munkatársai azonosították, hangsúlyozva, hogy a jelek formailag hasonlítanak a székely ábécé egyes elemeire. A következtetésük szerint ez akár a hunok koráig visszanyúló jelenlétet is jelezhetne.

Milyen következményei lennének egy ilyen felfedezésnek a magyar őstörténetre nézve?

A felvetés azért vált ki élénk reakciókat, mert rendkívül érdekfeszítő következtetésekhez vezethetne, amelyek teljes egészében megkérdőjeleznék a jelenleg elfogadott származásunk eredetét.

A hivatalos régészeti álláspont szerint az írásbeliség legkorábbi formái Mezopotámiához köthetők, és nagyjából az időszámításunk előtti 4–3. évezred fordulóján jelennek meg. Ehhez képest egy több tízezer évesre datált képződményben azonosított, székely rovásírással formai egyezést mutató jelek olyan kronológiai ugrást feltételeznének, amelynek igazolásához rendkívül részletes, több tudományterület által ellenőrzött bizonyításra lenne szükség.

Éppen ezért a magyar őstörténet kutatásában az ehhez hasonló állítások megítélése nem elsősorban az értelmezések merészségén, hanem az alkalmazott módszerek hitelességén, a leletek pontos dokumentálásán és független szakmai ellenőrzésén múlik.

Látogatható terület, vitatott leletek: így áll ma a boszniai piramisok kutatása

A terület látogatható, a kutatások részben folytatódtak, de a hivatalos akadémiai intézmények továbbra is óvatosággal tekintenek a leletek felkutatását illetően. A vita egyik fontos tanulsága, hogy az őstörténeti értelmezések átalakításához kiemelkedően erős, több lépcsőben ellenőrzött bizonyítékokra van szükség. Ez különösen igaz olyan állítások esetében, amelyek egy vitatott eredetű piramisépítményt és az írásbeliség legkorábbi formáit próbálják közös időkeretbe helyezni, hiszen ezek az emberi kultúra fejlődéséről alkotott alapvető fejlődési ívet érintenék.

Miért ennyire megosztó az értelmezés és mi hiányzik az eddig feltárt eredményekből?

A nemzetközi tudományos közösség többsége – régészek és geológusok – úgy véli, hogy a visokói képződmény természetes eredetű domb, és az ott talált jelek értelmezése eddig nem felelt meg azoknak a vizsgálati és bizonyítási elveknek, amelyek alapján egy lelet tudományosan elfogadottá válhat. A kritikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy a több tízezer éves kor meghatározása erősen vitatott, és a bizonyítás lánca hiányos. 

A történet izgalmas, sokak számára inspiráló, de jelen állás szerint inkább hipotézis, mint bizonyított tény. Így bizonyára a magyar történelem megértését nem egyetlen lelet fogja átírni, hanem ellenőrzött adatok sora. Addig pedig a kérdés nyitott marad: valódi felfedezésről beszélünk, vagy egy sokszor felbukkanó, de mindeddig igazolatlan elméletről?

A videó a boszniai piramisok körüli vitát foglalja össze: bemutatja, miért tartják sokan természetes geológiai képződménynek a visokói dombokat, és mi az, amit a régészet ténylegesen igazolt a helyszínen:

Forrás: Hírek hírek hírek