Olyan magyar szót véstek fel Szlovákiában a vasúti sínekre, amelyen megrökönyödik mind a két ország lakossága

Ha valaki Közép-Európa történetét szeretné megvizsgálni vagy éppen a vizsgálat után megérteni, akkor nem elég csupán egy-egy ország történetét és történelmét, évszázados vagy évezredes küzdelmeit végigvenni, hiszen a mi környékünk történelme ezer szállal kötődik a másikhoz. Például nem tudjuk megkerülni Románia történetét, ha Magyarországról beszélünk, és ez így van vica versa.

A népek együttélésének helyszíne volt az Osztrák-Magyar Monarchia, amelyet a Habsburgok vezettek, és egy kísérlet volt több nemzet békés együttélésére, ám a történelem vihara elsöpörte. A történészek persze évtizedek óta vitatkoznak róla, hogy a monarchia, a dualista rendszer létrehozása  már önmagában hiba volt-e, ezzel a magyarok például halára ítélték az országukat? Kossuth Lajos híres Cassandra-levele is a kiegyezés tervére reflektál,

meglehetősen éles hangnemben.

Jelképe egy egykori nagy birodalomnak Közép-Európában, vasúti történet, de most nem a MÁV-ról lesz szó

Az interneten kering egy kép, egy olyan sínről, amely valahol Közép-Európában lehet, arról megoszlanak a vélemények a kép alatt, hogy vajon melyik országban található. A felirat szerint Bosznia-Hercegovinában, de több megszólaló szerint is ez a vasúti sínszakasz bizony nem Boszniában van, hanem egész máshol, Szlovákiában vagy Romániában lehet a nyelvezet után.

Mi szerepel a vasúti sín oldalán?

Egy magyar város neve van rajta, azt írták rá, hogy Resicza (mellette pedig az, hogy 1880), amely a régi híres magyar városra, Resicabányára utal, amely Temesvárhoz közel található város ma Romániában. Amely vaskohászatáról híres, többek között itt gyártottak először Magyarországon vasúti gőzmozdonyt is. Többek között a Wikipedián olvashatjuk azt is, hogy 1876-ban felépült az akkori Magyarország első Siemens–Martin-kemencéje és az ahhoz kapcsolódó hengermű, amely vasúti kerékabroncsokat gyártott. IDE kattintva érhető el a kép.

Így néz ki most Resicabánya: