A románok azt hiszik, hogy a trianoni béke évfordulója ünnepnap Magyarországon

A Romániai Akadémia a szomszédunk legfontosabb tudományos fórumának számít, gyűjtőtégelye a legelismertebb román (és ottani magyar) elméknek. A 19. században alapított akadémia sorait már több nagy tudós és professzor gyarapította, ám számos kétes alak is volt/van a tagjai között. Közülük is kiemelkedik a sokak szerint is támadható elméleteket gyártó történész, Ioan-Aurel Pop.

Az erdélyi származású Popot erősen nacionalistának tartják, és kutatásaiban is igyekszik kihangsúlyozni a románság vélt vagy valós történelmi jelentőségét. Korábbi tanulmányai közül sok kritikusa felemlegeti, hogy tudományos tények nélkül erőlteti azt az elméletét, hogy Erdély már a magyar királyság fénykorában is román önazonossággal bírt, és azt a magyarok a törökök, majd az osztrákok szárnyai alatt bitorolták el.

Pop szavahihetőségét és szakértelmét részben lehetetlen megcáfolni, de igazolni is.

Ám remek támpontot jelent, hogy sikereit még a 90-es évek előtt alapozta meg, amikor fiatal történész létére besúgóként, kémként alkalmazta az elnyomó szocialista/kommunista rendszer.

Pop 2020. június 4-én a Román Akadémia elnökségének ülésén tartott előadást, amelynek kivonatát később kiadta esszéként. Az írás azóta is elérhető az akadémia honlapján. Ebben a történész igyekszik feltárni az okokat, amiért a magyarok katasztrófaként élik meg a trianoni békediktátumot, a döntést, amivel átrajzolásra kerültek a határok.

Pop őrülete

Az elvetemült szakértő felrója azt, hogy míg a románok a nagy győzelmeiket szeretik ünnepelni (bár hozzáteszi, hogy egynémelyik erősen túlzó), addig a magyarok a nagy vereségeik, történelmi bukásaikat teszik „ünnepnapokká”. Éppen csak felejti el, hogy számunkra a párizsi döntés egyáltalán nem ünnepnap, és még csak nem is munkaszüneti nap, hanem hivatalosan: nemzeti emléknap, a nemzeti összetartozás napja.

Ezen tények ellenére Pop vidáman sorolja, hogy Magyarország számára ez igenis egy pozitívan fontos év és nap volt 1920-ban:

„A dokumentum minden olyan problémát rendezett, amely az antant és Magyarország között fennállt, ami a háború kitörésekor nem volt nemzetközi jogi kérdés. Valójában Magyarország először több mint fél évezred után (1541-1920) vált újra független állammá, és ezt hivatalosan éppen ez a dokumentum ismerte el.”

- ha nem is teljes badarság, amit állít a szerző, az mindenesetre egyértelmű, hogy kevesen értékelik magyarként ilyen pozitívan az ekkor elnyert önállóságunkat a több millió honfitársunk határon túlra szorulása miatt.

(Forrás: acad.ro)

Magyar szakértők szerint kimondták az igazságot a román nézőpontról: