A románok különleges névvel illetik a trianoni határokat, ezt még biztosan nem hallottad

Több generációra való fájdalmat ültetett el a magyarok szívében és agyában a Párizs külvárosában köttetett 1920-as békediktátum. A győztes hatalmak összességében véghez vitték a 19. századi törekvéseket, és a nemzetek önálló államait próbálták meg létrehozni, illetve a riválisokat a feldarabolásuk útján gyengíteni. Franciaország, Anglia, Olaszország vagy az éppen megfoganása előtt álló Szovjetunió és szövetségeseik tort ültek a vesztesek felett. Akik közül a hagyományos felfogás szerint a létrejövő önálló Magyarország volt a legnagyobb vesztes.

Kétségünk se legyen afelől, hogy a szakértők és a pártatlan történészek bármennyire is próbálják szépíteni, akkor sem lehet igazuk. Ugyanis bár egyes döntnökök valóban megpróbáltak igazságot tenni a trianoni határok megrajzolásával, azzal valójában csak sokkal több keserűséget okoztak. Ugyanis több millió magyar került az anyaország határain kívülre.

Ugyan hosszú idő után hazánk végre nem állt alárendeltségi viszonyban egy elnyomó hatalommal szemben, nem holmi autonóm tartomány, egy belső állam volt az államon belül. Hanem önálló.

Ez a fajta, már hosszú évszázadok óta szokatlannak számító alkalom persze gyorsan belső feszültséget is szült, a hogyan tovább? kérdéskörben. A kommunisták kapcsoltak a leghamarabb, akiknek iszonyatos mestertervét a moszkvai befolyás árnyékában szerencsére keresztülhúzta egy másik idegen nemzet kapzsisága.

A románok ugyanis a háborút követően egészen Budapestig masíroztak, és módszeresen ki is fosztották az ország keleti felét. Sőt, a győztes hatalmakhoz való köpönyegforgató csatlakozásuk után az az ördögi ötletük támadt, hogy egészen a Tisza vonaláig követeljük az új határokat. Nem volt elég számukra Erdély, és a temérdek ásványkincs (arany!) megszerzése. A román behatolás szerencsére gyors bukáshoz segítette a vörösöket, és Horthy Miklósék ha nem is könnyen, de rendet raktak a szárnyaszegett köztársaságban.

Ahová Habsburg Károly még próbált visszatérni királyként, ám ehhez a lépéshez már nem volt elegendő támogatottsága a száműzött trónörökösnek.

A következő esztendők revíziós politikája csak rész-, és időleges sikerekkel járt. A második világháború lezárását követően végleg visszaálltak a trianoni határok, és így megmaradt hazánk területe a román történész, Ioan-Aurel Pop szerint újra csak és kizárólag („Szent István koronájának Magyarországa” lett. A szélsőséges elméleteket gyártó erdélyi történész ezen elnevezését 2020-ban osztotta meg egy rövidebb esszéjében a trianoni évfordulóval kapcsolatban.

(Forrás: acad.ro)

Tényleg magyarok árulásának köszönhető a trianoni katasztrófa?