Erdélyben épül Orbán Viktor „vámpírbirodalma”, sokkoló állítás egy friss elemzésben

Erdélyről a legtöbbeknek Drakula és a ködbe vesző kastélyok ugranak be, de a legfrissebb nemzetközi elemzések szerint egy másik ország vezetője is elkezdte kiépíteni a maga „vámpírikus” hálózatát a régióban.

Egy friss elemzés szerint a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is megpróbált egyfajta „vámpírikus” befolyást kiépíteni a régióban a politikai túlélés és a szavazatok érdekében.

Az ENTR „Growing up in Europe” sorozata Marosvásárhelyen eredt nyomába annak, mit jelent ma két kultúra között felnőni egy olyan területen, amelyet a budapesti politika kiemelt célpontként kezel.

A Trianon-seb és a politikai stratégia

Orbán Viktor számára Trianon nem csupán a múlt egy fejezete, hanem egy máig lüktető politikai eszköz. A magyar miniszterelnök kötődése a régióhoz kézzelfogható befektetésekben is megnyilvánul: Magyarország jelentős összegekkel finanszíroz erdélyi iskolákat, óvodákat, sajtótermékeket, templomokat és stadionokat.

A befolyás egyik legfontosabb eszköze a 2011-es állampolgársági törvény volt:

• Már nem szükséges magyarországi lakóhely a magyar állampolgárság megszerzéséhez, elegendő a nyelvtudás és a származás igazolása.

• Az intézkedés hatására több mint egymillió külhoni magyar kapott állampolgárságot, és ezzel együtt szavazati jogot a magyarországi választásokon.

• A külföldi cikkben megszólaló 25 éves Dalma bár hálás a magyar útlevélért, szkeptikusan figyeli az üzenetet: „Amikor az állampolgárság megadása összekapcsolódik a szavazati joggal, az már egy másik üzenetet közvetít”.

Fiatalok a két kultúra között

A régióban élő fiatalok számára az identitás kérdése mindennapos kihívás. Míg a Székelyföld egyes részein szinte kizárólag magyarul beszélnek, a városokban, mint például Marosvásárhelyen, a kétnyelvűség a norma.

A generációs különbségek és az eltérő nézőpontok jól látszanak a megszólalók véleményén:

Dalma (25 éves): Nem vallja magát sem tisztán románnak, sem tisztán magyarnak. „Azt mondom, erdélyi vagyok, vessző, Románia” – fogalmaz, hangsúlyozva székely származását és magyar kultúráját.

Radu (24 éves): Orvostanhallgatóként 100%-ig románnak tartja magát, és bár elismeri a kisebbségek tiszteletének fontosságát, az autonómiatörekvéseket tabuként kezeli, és Erdélyt megkérdőjelezhetetlenül Románia részének tekinti.

A politikai „Nosferatu” árnyéka: Miért nevezik vámpírikusnak a magyar befolyást Erdélyben?

A „vámpírikus” jelző arra a kettősségre is utal, ahogy a politika elszívja az egyéni identitás szabadságát. A marosvásárhelyi fiatalok, mint Dalma és Radu, egy olyan környezetben próbálnak érvényesülni, ahol minden lépésüket politikai szűrőn keresztül figyelik.

Miközben a magyar kormány „védi” a kisebbséget, a román jobboldali politikusok ugyanezt a kisebbséget használják „bűnbakként”, hogy saját választóik patriotizmusát hergeljék. A fiatalok válaszút elé kerülnek: vagy elfogadják a rájuk kényszerített politikai szerepeket, vagy megpróbálják megőrizni saját, határok felett álló „erdélyi” öntudatukat.

Ez a „vámpírikus” dinamika tehát nemcsak a terület feletti ellenőrzésről szól, hanem arról a folyamatos érzelmi és politikai „csapolásról”, amellyel mindkét ország elitje a saját hatalmát próbálja fenntartani a határon túli közösség kárára.

Forrás: france24