Kiderült a magyar történelem legnagyobb titka, végig rosszul tudtuk, át kell írni a törikönyveket

Báthory Erzsébet, akinek történetét és uralkodásának egy szakaszát évszázadokon át rémtörténetek harsogásából hallottuk, most a legújabb információk alapján megcáfolták.

A „véres grófnő” elnevezés évszázadok óta borzongató legendák főszereplőjeként híresztelte az uralkodónőről, hogy veszedelmesebb volt bármelyik magyar királynál vagy uralkodónál, de a legújabb történészeti kutatások szerint mindaz, amit biztos tényként tanultunk róla, erősen megkérdőjelezhető.

Egy rémtörténet nyomában: honnan erednek a legdurvább állítások

A történet szerint Báthory Erzsébet fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze szépségét.

A legenda generációkon át öröklődött, könyvek, filmek és tananyagok alapjául szolgált. A probléma ott kezdődik, hogy a fennmaradt korabeli iratokban erre nincs közvetlen bizonyíték.

A jegyzőkönyvek döntő többsége kínzás alatt tett vallomásokon alapult, személyes szemtanúi beszámoló pedig nem maradt fenn, amely alátámasztaná a kínzásokból eredő vádat. 

Amit a források valóban elmondanak: egy főúri udvartartás működése belülről

A történészek által újraértékelt levelezések és birtokigazgatási iratok egészen eltérő képet rajzolnak fel. Ezek alapján Báthory Erzsébet gondosan vezette uradalmait, és kifejezetten figyelt szolgálóinak ellátására.

Több dokumentum tanúsítja, hogy a korban szokatlan módon orvosi kezelést biztosított a beteg cselédeknek, sőt panaszaikat is kivizsgáltatta.

A kifordított értelmezés élesen kiradírozza azt a történelmi mítoszt, amely későbbi elbeszélésekből, túlzó beszámolókból és egymásra rakódó legendákból építette fel a „véres grófnőként” elhíresült főnemes nevét és történetét.

Politikai érdekek és kolosszális vagyonok: a csábító célpont

A korszak politikai viszonyait is figyelembe véve a történet teljesen más megvilágításból igyekszik bizonyítani a legendák által démonizált grófnő ártatlanságát. Báthory Erzsébet hatalmas földbirtokkal rendelkezett, özvegyként pedig önálló döntési joggal bírt. Kolosszális vagyona és a befolyása sokak számára csábító célponttá tette.

Több kutató szerint az ellene indított eljárás mögött tudatos lejáratási szándék állt, amelynek végső célja a birtokok feletti ellenőrzés megszerzése volt. 

Csejte vára és a legenda születése: így épült fel a “véres grófnő” elnevezés

A történet központi helyszíne a mai Szlovákia területén álló Csejte vára. A várhoz kötődő történetek szerint szerint Báthory Erzsébet környezetében fiatal lányok súlyos bántalmazást szenvedtek el, és a legenda egyik legismertebb szelete úgy tartja, hogy a grófnő különös rituálék révén próbálta megőrizni fiatalságát, miszerint a bántalmazott lányok vérében fürdött. Ezek az elbeszélések azonban nem kortárs, hiteles beszámolókból erednek, hanem későbbi krónikákból, szóbeszédekből és egymásra épülő rémtörténetekből szőtték az eltorzult mítoszt.

A fennmaradt források alapján sokkal valószínűbb, hogy a csejtei várban egy nagy létszámú udvartartás mindennapjai zajlottak, ahol – a kor szokásai szerint – fegyelmezés, betegségek és halálesetek is előfordultak. Ezek az események azonban nem lógtak ki a 17. századi főúri háztartások gyakorlatából.

Újragondolt múlt

Mindez felveti a kérdést: valóban indokolt-e a tankönyvekben rögzült kép fenntartása? Ha a vádak jelentős része bizonyítatlan, akkor Báthory Erzsébet története inkább szólhat a hatalomról, a politikai érdekekről és a kollektív emlékezet működéséről, mint véres rituálékról.

Lehet, hogy a magyar történelem egyik legismertebb alakját nem elfelejteni kell, hanem újraértelmezni és ez az új olvasat könnyen átírhatja mindazt, amit eddig biztosnak hittünk.

Az alábbi videóban 0:36-0:56-ig esik szó Báthory Erzsébet cáfolt legendájáról, miszerint fiatal szűz lányok áldozatain keresztül próbálta megőrizni fiatalságát, nem is akárhogyan:

Forrás: Youtube videó