Titkos mondatot találtak a magyarokról a trianoni békeszerződésben, az angolok nem kegyelmeztek

A trianoni békeszerződés

A magyarságot a Kárpát-medencében töltött hosszú évszázadok alatt érte pár sorscsapás, a trianoni békeszerződéshez fogható viszont kevés volt.

A területveszteséggel kapcsolatos következményei jól ismertek, az viszont már jóval ritkábban kerül szóba, hogy a dokumentum ezen túl valójában egy rendkívül részletes, a legapróbb jogi kérdésekig lemenő szabályrendszer volt, amely Magyarország nemzetközi mozgásterét a világ számos pontján újradefiniálta - olyan meglepő következményei is voltak, amelyek ma egyáltalán nem esik szó, mégis komoly politikai jelentőséggel bírtak a maguk korában.

Meglepő következmények

Az egyik ilyen kevéssé ismert elem a szerződés 86. cikke, amely Egyiptomhoz kapcsolódik. A rendelkezés kimondta, hogy Magyarország lemond az úgynevezett kapitulációs jogokról Egyiptomban és elismeri Nagy-Britannia fennhatóságát az ország felett.

A kapitulációs jog a 19-20. század fordulóján olyan kiváltságokat jelentett, amelyek alapján a külföldi állampolgárok mentesültek a helyi joghatóság alól, és saját államuk konzuli bíróságai ítélkeztek felettük.

Ezek a jogok az Osztrák-Magyar Monarchiát is megillették, így annak felbomlása után a békeszerződésnek rendeznie kellett Magyarország jogi státuszát is.

Miért került bele ez a pont?

A cikknek természetesen nem volt köze semmiféle magyar egyiptomi terjeszkedési szándékhoz.

A szerződés ezen része valójában inkább arról szólt, hogy a győztes nagyhatalmak (ebben a konkrét esetben Nagy-Britannia) jogilag is lezárják az első világháborúval megváltozott erőviszonyokat és egyértelművé tegyék Egyiptom feletti befolyásukat - a trianoni béke így nemcsak a Kárpát-medencében, hanem több ezer kilométerrel távolabb is „nyomot hagyott” a magyar állam jogi helyzetén.

Vujity Tvrtko dokumentumfilmjéből még sok érdekesség kiderül a trianoni békeszerződésről: