
Eltitkolták a magyarok elől? Az iskolában sosem hallhattál történelmünk brutális eseményeiről, a mágus-perekről
Olvass tovább...


Megdöbbentő kiállítás látható Kínában.
Kevés nép mondhatja el magáról, hogy olyan jelentős történelmi ereklyével rendelkezik, mint a magyar Szent Korona: nem pusztán egy uralkodói jelvényről van szó, hanem egy olyan szimbólumról, amely évszázadok óta a magyar államiság és identitás része.
Ahogyan a magyarság eredete körül, úgy a korona származása kapcsán is számos vita létezik. A hivatalos történészii álláspont szerint a Szent Korona két fő részből áll, egy bizánci eredetű alsó részből és egy latin felső koronából - ugyanakkor léteznek olyan elméletek is, amelyek szerint a korona jóval ősibb, és keleti gyökerekkel rendelkezik.

Olvass tovább...
Az alternatív elméletek hívei most újabb érvet kaptak a kezükbe. Kínában, egy kiállítási anyag részeként bemutattak egy 2300 éves hun koronát, amelyet a sztyeppén, az egykori Hun Birodalom területén találtak. A tárgy első pillantásra is zavarba ejtően ismerős formákat mutat.
A fejdísz feltehetően a hun elit egyik vezető tagjáé lehetett. Finoman kidolgozott állatmotívumok borítják, a tetején köriratban négy tigris és szarvas harci jelenete jelenik meg. A középen kialakított lyukak arra utalnak, hogy eredetileg egy záróelem kapcsolódott hozzá, valószínűleg egy madár vagy szarvas alakban, amely háromdimenziós hatást keltett.
Hasonló koronákat és fejdíszeket találtak Dél-Szibériában, Belső-Mongóliában és Kína több régiójában is. A most bemutatott darab egyetlen részből készült: nincs latin abroncsa, nem bizánci eredetű és nem északi területről származik - pontosan abból a világból jön, ahová sokan a magyarság legkorábbi gyökereit is kötik.

Olvass tovább...
A kiállítás további tárgyai még inkább erősítik ezt a keleti kapcsolatot. Látható például egy 7-9. századi temetési maszk az Ujgur Autonóm Régióból, Tubo területéről. Aranyból készült, türkizzel és hegyikristállyal díszítve, és a helyi elit pompás temetkezési szokásait tükrözi.
A maszk szimbolikája és formavilága feltűnően közel áll ahhoz a gondolkodásmódhoz, amelyben a hatalom és a szakrális szerep összefonódik.
Ugyanígy figyelemre méltó egy lovas íjászt ábrázoló tábla is, amelynek vadászjelenete a Szászánida Birodalom művészetét idézi, miközben az öltözet és a fegyverzet egyértelműen sztyeppei jellegű.
Ezek a tárgyak együtt egy olyan kulturális hálót rajzolnak ki, amely messze túlnyúlik Európa határain, úgyhogy nem csoda, hogy sokan a magyar Szent Koronára gondolnak a képek láttán - a hasonlóságot lehetetlen ne észrevenni.
A sztyeppén talált hun korona: