Veszélyben a magyarok eredete, Mongóliából olyan lelet került elő, ami mindent átír

A Magyarságkutató Intézet friss közleménye futótűzként terjed a hazai sajtóban, mivel a Mongóliában feltárt hat új hun sír különösen izgalmas kapcsolatba kerülhet a magyar történelemmel. A hírek szerint ugyanis a mostani feltárás összefonódik az abasári kutatásokkal, amelyeket évekkel ezelőtt kezdtek el, és amelyekről már akkor sejteni lehetett, hogy nagyobb jelentőségük lesz a vártnál.

A szakemberek mostanra jutottak el odáig, hogy kimondhassák, a két lelőhely genetikai összefüggései nemcsak elméleti síkon léteznek, hanem kézzelfogható bizonyítékok formájában is.

Az ásatások Mongóliában, az Ar Gunt nevű temetőben már egy ideje zajlanak, de a legújabb fázis különösen nagy várakozásokat keltett. A kutatók szerint az első vizsgálatok már korábban is sokat ígértek, hiszen az ott talált minták és az abasári leletek között furcsa párhuzamok rajzolódtak ki. Mostanra viszont kezd teljesen világossá válni, hogy a kapcsolat nem pusztán véletlen.

A genetikai vizsgálatok ugyanis egyre látványosabb eredményeket hoztak.

A szakértők már korábban utaltak arra, hogy az Aba nemzetség apai vonalában erős kelet ázsiai jelleg mutatkozik. Ez elsősorban olyan genetikai jelzésekből derült ki, amelyek általában az ázsiai hun populációkhoz köthetők. Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert a magyar történeti hagyományok is gyakran utaltak a hun kapcsolatra, ám ez sokáig inkább csak legendaszinten élt. Az archeogenetika azonban most sorra hozza felszínre azokat a pontokat, amelyek alátámaszthatják a hagyomány mögött húzódó valóságot.

Az abasári ásatás kulcsfontosságú részletei

A hazai kutatók által vezetett abasári feltárás már évekkel ezelőtt felkeltette a tudományos közösség érdeklődését. A sírokban talált maradványok és jelképek olyan királyi, illetve törzsi eredetre utaltak, amelyek nem illeszkedtek minden korábbi elképzeléshez. A genetikai elemzés még ennél is tovább ment, mivel bizonyította, hogy a Kárpát-medencében élő és a mongóliai hun kori népesség között konkrét kapcsolat létezett.

A mostani mongóliai feltárás újabb lökést adott ehhez az elmélethez. A projektben részt vevő kutatók azt is elmondták, hogy a cél nem csupán egyes sírok feltárása volt, hanem egy nagyszabású, teljes körű temetővizsgálat előkészítése, amely a világon is egyedülállónak számít.

A munka sokkal nagyobb léptékű, mint azt elsőre gondolnánk, és várhatóan olyan adathalmazt eredményez majd, amely hosszú időre meghatározza a magyar őstörténeti kutatás irányát.

A kutatók idén új együttműködést indítottak nyugat mongóliai egyetemekkel is, ahol további hun kori lelőhelyeket vizsgálnak. A cél, hogy a genetikai adatok alapján pontosabb képet kapjanak arról, hogyan kapcsolódott egymáshoz a kelet és a Kárpát medence népessége. A munka során egyre több bizonyíték kerül elő, amelyek azt mutatják, hogy a hunok mozgása és a későbbi magyar nép kialakulása sokkal összetettebb volt a korábban gondoltnál.

A nagy kérdés: valóban hun királyi vér csörgedezik a magyarokban

Ami azonban igazán meglepő, az csak a kutatás végén derült ki. A genetikai elemzések szerint az abasári sírokban talált egyik mintának közvetlen rokonsága mutatható ki egy mongóliai hun személy maradványával. Ez azt jelenti, hogy az abasári közösség férfiági vonalának egy része valóban az ázsiai hunokig vezethető vissza. Bár az Árpád házzal nem egyezik, az Aba nemzetség kelet ázsiai eredete most már tudományos ténynek tekinthető.

A csavar pedig éppen az, hogy ez a kapcsolat olyan erős, hogy a két terület közti genetikai lánc most először vált teljesen bizonyíthatóvá.

Forrás: Heol.hu